VEZÉRCIKK – A Colectiv klubban két és fél hete történt tűzvész élesen világított rá arra, hogy sürgős újratervezésre, nagy horderejű reformokra van szüksége többek közt az egészségügynek is.
2015. november 18., 19:412015. november 18., 19:41
Bukaresti kórházak orvosai szerdán úgy vélekedtek, a rendszer működésképtelenségét minden eddiginél határozottabban érzékelhették az ez idáig 56 halálos áldozatot követelő tragédia sérültjeinek ellátásakor. Nem mellékes, hogy 30 súlyos sérültet kellett külföldi kórházakba szállítani, hiszen a tragédia nyomán az itthoni egészségügy azzal szembesült, nem képes megfelelőképpen kezelni a helyzetet.
Az orvosok most kezdik elemezni, hogy vajon megtehetett-e mindent a rendszer a sérültek életének megmentéséért, az azonban napnál világosabb: sokkal több pénzt kellene befektetni az egészségügybe, hogy megfelelőképpen működhessen átlagos mindennapokon, „békeidőben\" is, nemhogy ilyen horderejű katasztrófák esetén.
Az ország egyik legnagyobb kórházát, a fővárosi Floreascát például 8 millió euróból újították fel, és mégsem tudott megfelelőképpen helytállni a tragédia bekövetkeztekor. Egyik orvosa szerint sokkal több szakemberre lenne szükség, viszont míg rosszul fizetettettek az egészségügyiek, az orvosjelöltek szép lassan elszivárognak Romániából. Elhangzott az is, meg kellene újítani a kórházakat, hiszen az állami egészségügyi intézmények jó része ósdi, idejétmúlt infrastruktúrával működik, arról nem is beszélve, hogy távolról sem rendelkeznek olyan felszereltséggel, hogy itt kezelhessenek külföldről ideszállított betegeket.
A problémák évtizedek óta megoldást sürgetnek. Vajon reménykedhetünk-e abban, hogy a kijelölt miniszterelnök által sebtében összeválogatott szakértői kormány nagyobb hangsúlyt fektet az egészségügy megreformálására, mint az eddigi kabinetek? Dacian Cioloş parlamenti beszédében érintette, hogy egy normális társadalomnak működőképes egészségügyi rendszerre van szüksége, hogy újradefiniálják az egészségügyi alkalmazottak státusát, lépéseket tesznek, hogy visszafogják az orvosmigrációt. De vajon elég éles volt-e a bukaresti tűzvész fénye ahhoz, hogy belátható időn belül országszerte a gyakorlatban is megvalósuljon a változás?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!