VEZÉRCIKK – Enyhén szólva is túlreagálta az ukrán kormány Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint a határon túli magyaroknak joguk van a kettős állampolgársághoz és az autonómiához.
2014. május 19., 19:292014. május 19., 19:29
A magyar nagykövet bekéretése még akkor is túlzás volt, ha elfogadjuk: az ukránok most az átlagosnál is érzékenyebbek az ország területén élő nemzetiségekkel kapcsolatos kijelentésekre, hiszen hathatós moszkvai támogatással újabb, zömükben oroszlakta régiók készülnek arra, hogy kiszakadjanak Ukrajnából.
A magyar kormányfő szavaiból a legkevésbé sem lehet kihámozni olyasmit, hogy Kárpátalja elszakadását bátorította volna. Csupán arról beszélt, hogy amennyiben Ukrajna valóban magáénak vallja a demokratikus, jogállami értékeket, akkor minden egyes polgára számára biztosítania kell a demokratikus szabadságjogokat, illetve a kisebbségek számára az anyanyelv szabad használatát és az anyanyelvű oktatást is magukban foglaló jogokat.
Kijev reakciója olyan volt, mint amikor a grundon a nagyobbak által helybenhagyott kisfiú a nála jó néhány évvel kisebb játszótársain próbál elégtételt venni az őt ért sérelmekért. Oroszország túlságosan nagy falat, hát gyorsan találtak egy kisebb országot, amelyet „móresre” lehet tanítani. Tette ezt egyébként azon kormány, amelynek első dolga a kisebbségi nyelvhasználatot elviekben lehetővé tevő jogszabály eltörlése volt, és amelyikben egy szélsőjobb eszméket valló párt is helyet kapott.
Most egyes román hangadók is rárepültek a témára, megpróbálva úgy beállítani Orbán nyilatkozatait, mintha Putyinnal karöltve próbálná destabilizálni Ukrajnát, hogy visszaszerezze Kárpátalját. A magyar önrendelkezési követeléseket hamisan az ország területi egysége elleni támadásként láttatni akaró abszurd, hagymázas víziók odáig fajulnak, hogy egyes forgatókönyvek már arról szólnak: Magyarország és Oroszország be akarja keríteni Romániát.
Holott az ukrajnai helyzet épp arra világít rá, hogy ha a kisebbségek számára biztosítják az önrendelkezést, akár területi és részleges pénzügyi autonómia formájában is, akkor minden bizonnyal jobban érzik magukat az adott országban, és ürügyet is nehezebben találnak az esetleges elszakadási törekvésekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!