A párizsi Marais negyed melegbárjaiban kedd este óta tartó fieszta legalább olyan meszsze van tőlünk, mint amilyen távol van a megvalósulástól az azonos neműek házassága romániai engedélyezésének kósza ötlete.
2013. április 25., 08:482013. április 25., 08:48
Igen, a francia példa azt mutatja, máshol az egyre erősödő civil mozgalom mellett politikai akarat is társulhat „a homoszexuálisok és heteroszexuálisok közötti jogegyenlőség megteremtéséhez\". Nálunk azonban az ellenzőknek egyelőre szükségtelen háborogniuk, a támogatóknak pedig reménykedniük, hiszen már a tabutéma puszta felvetésekor is annyira elrugaszkodott reakciók tömkelege zúdul a szerencsét próbálókra, hogy a várt eredmény tekintetében teljesen értelmetlen feszegetniük a problémát.
Mégis, ha már megtörtént, érdemes egy kis figyelmet szentelni annak a görbe tükörnek, amely e kényes téma kapcsán is hűen adja vissza a román politikai elitet uraló felfordulást. Hiszen kevés helyen történhet meg, hogy a liberális párt egyik alelnöke fogja magát, és betegeknek nevezi a melegeket, ugyanakkor kizáratná a szintén a kormányt, ám a másik koalíciós pártot képviselő társát, mert támogatja az azonos neműek házasságát. Ezután pedig hol fordulhat még elő, hogy a szószóló utólag azzal a magyarázattal hozakodik elő, hogy „nem orvosilag, csak politikailag\" gondolta!?
És itt még nincs vége. Nem csak a valóban liberális eszméket követőknek furcsa, hogy a diszkriminációellenes tanács semmi kivetnivalót nem talált a PNL-es Puiu Haşotti kirohanásában. Továbbá rendkívül érdekes, hogy ebben az érzékeny témában tett sértő nyilatkozatok semmilyen visszhangot nem kaptak az Európai Unió parlamentjében, bizottságaiban, egyetlen hivatásos jogvédő sem zúdított átkot a szélsőséges, embertelen, gyalázkodó, fasisztoid nézeteket valló, és így tovább – de mégis: mindenekelőtt liberális román politikusra.
Bizony, a bukaresti udvari bolondok mögött az európai érdekemberek cinkos összekacsintásai is jól láthatók ebben a görbe tükörben – bele sem merünk gondolni, mekkora földindulást keltett volna az öreg kontinensen, ha Haşotti mondjuk egy konzervatív magyar politikus.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!