Se szeri, se száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán még mindig folyamatban lévő pereknek, amelyeket az Árpád-házi királyok jogsértései ellen nyújtottak be.
2016. október 01., 14:052016. október 01., 14:05
Ezek közül is kirívó eset az erőszakos vallásterjesztő Szent Istváné és Szent Lászlóé, akik barbár eszközökkel tiporták sárba a szekuláris uniós alapértékeket. A külpolitikai biztos az EU keleti bővítésére nézve sajnálatosnak minősítette IV. Béla királyt, miután az elvetette a mongol szövetségi ajánlatot. A tatárjárás a magyar kormánypárti propagandagépezet kitalációja – hangsúlyozta. Károly Róbert királyt az Európai Központi Bank figyelmeztette, az erős magyar aranyforint stabilitása ellentétes az euró mielőbbi bevezetésével.
Uniós össztűz zúdult Mátyás királyra is, egyszerre három intézmény fogalmazott meg súlyos vádakat ellene. Az uralkodót többszörösen elmarasztalta az Europol, hiszen megtévesztő álruhában számtalanszor verte át a mit sem sejtő polgárokat. (A nyugati sajtó bértollnokai visítva ítélték el az „igazságtalan” Mátyást a kolozsvári bíró ügyében.) Kártérítésre kötelezte a királyt a gömöri szőlőben kapálásra kényszerített nemes urak esetében eljáró strasbourgi emberjogi bíróság is. Az Európai Mérésügyi Együttműködés is határozott hangon elítélte a cinkotai icce megduplázását.
Részleteznünk kell a török turisták botrányos eseteit is, ami évszázadokig volt az Európai Parlament és az emberjogi szervezetek napirendjén. Úgy kezdődött, hogy sokan belehaltak a hatáskörükön kívül, bolgár, szerb és erdélyi helységekben (Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kenyérmező) eljáró brutális magyar katonai erők bántalmazásába. Később a törököknek Mohácsnál sikerült áttörniük a határzárat, és végre eljutottak Budáig. Mint az EP jelentéstevői leszögezik, a magyar vendéglátóipari egységek képtelenek voltak megérteni, hogy a janicsároknak másfél évszázadra szóló, ingyenes szállásfoglalásuk van.
Az egész EU felháborodott azon az 1552-es népirtáson, amely Eger váránál történt, ahol az egri bikavért megkóstolni akaró turisták ezrei haltak meg bombák, ágyúgolyók, kézifegyverek és a tüzes kerék következtében. Szulejmán halálát is számlánkra írták a humanitárius szervezetek, miután Zrínyi az istennek se akarta beengedni őt Szigetvárra, ezzel megfosztván az agg szultánt életének utolsó utazási örömétől. Ezután hol a németek, hol az oroszok kellett leverjék az állandóan rebellis magyarokat, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy mások döntsenek róluk. Befogadó nemzetként (gondoljunk az erdélyi szászok, a kunok vagy az örmények történelmi példáira) azok akarunk maradni, akik voltunk. Magyarok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!