VEZÉRCIKK – Ismét fény derült arra, hogy velejéig áthatja a romániai egészségügyi rendszert a korrupció: 40 megye mintegy 300 közkórházában használnak hosszú ideje gyenge minőségű, felhígított fertőtlenítőszert, aminek távolról sem az az öszszetétele, mint ami a címkéjén szerepel. Magyarán: nem hatékony.
2016. április 26., 19:092016. április 26., 19:09
A főügyészség és a szaktárca is vizsgálatot indított az ügyben, de a valódi okok és okozatok, körülmények, következmények valószínűleg homályban maradnak. Évente 3 millió felnőttet és 800 ezer gyereket kezelnek állami kórházakban, a betegeket pedig ily módon ugyancsak fenyegeti a kórházban szerzett, ún. nozokomiális fertőzések veszélye, hiszen nagymértékben a fertőtlenítőszerek minőségén múlik, hogy megelőzhetőek-e ezek a betegségek.
Az már eddig sem volt titok (európai felmérésekben szerepel), hogy Románia élen jár a nozokomiális fertőzések gyakorisága tekintetében. Pár hónapja óriási felháborodást keltett országszerte, amikor kiderült, kórházban szerzett baktériumfertőzés miatt vesztette életét a Colectiv klubban október végén kitört tűzvész több áldozata.
Ha belegondolunk, már önmagában abszurd, hogy épp a gyógyítás helyszínén kapnak halálos fertőzést súlyos betegek az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt. De a minap nyilvánosságra került információkból kirajzolódó valóság még mellbevágóbb: az egészségügy hatalmas gépzetének kulcsszereplői, így a szaktárca alárendeltségébe tartozó közegészségügyi hatóságok és bizonyos kórházak vezetősége is – a helyzethez illő szóval élve – tisztátalanok, sárosak az ügyben.
Az pedig a hazai viszonyokat át- meg átszövő korrupció jéghegyének csak a csúcsát villantja fel, hogy ugyanazon személyek a fertőtlenítőszereket a kórházaknak szállító cégcsoport, valamint a szer minőségét felülvizsgálni hivatott laboratórium vezetői.
A napvilágra került információkból az is kiderült, a szaktárcának alárendelt közegészségügyi hatóságok évek óta szemet hunynak afölött, hogy felhígított fertőtlenítőszert használnak a kórházakban. Valakik biztosan jól járnak ezzel. Egy azonban bizonyos: nem a betegek. Ők továbbra is kiszolgáltatottak a tisztátalan egészségügynek a tisztátalan kórházi ágyon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!