Balogh Levente
2018. július 07., 09:472018. július 07., 09:47
2018. július 07., 09:492018. július 07., 09:49
Meglehetősen ironikus, hogy a román igazságszolgáltatás éppen aznap hozott két magyar vonatkozású ügyben is furcsa, keményebb megfogalmazásban pedig egyenesen döbbenetes és felháborító ítéletet, amikor a parlament kormánypárti többsége éppen a büntető törvénykönyvet módosította, alkalmat adva az ellenzéknek és az önmagát az ellenzék vezéralakjává előléptető államfőnek, hogy hangzatos szólamokban fejezzék ki az igazságszolgáltatás és a jogállamiság sorsával kapcsolatos aggodalmaikat.
Nem mintha a Btk.-módosítás nem vérezne ezer sebből, és nem rína le róla, hogy a kormányoldal legfőbb célja Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök és számos más korrupt politikus feloldozása a felelősségre vonás alól.
Már az a tény, hogy a módosításokat amúgy aktívan, javaslatok tömkelegével támogató RMDSZ számára is vállalhatatlan volt a hivatali visszaélés büntethetőségét korlátozó változtatás, jelzi, hogy mérsékelten igaz a kormányoldal által mantrázott indoklás, miszerint csupán a korábbi alkotmánybírósági ítéletekkel és az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós direktívával akarták összhangba hozni a jogszabályokat. (Persze a szövetség most is taktikázott: hogy ne haragítsa nagyon magára a kormánypártokat, amelyektől a magyar anyanyelvhasználat szempontjából kedvező közigazgatási törvénykönyv megszavazását várta, nem szavazott a módosítások ellen, csupán tartózkodott).
Ugyanakkor az a tény, hogy a kormányoldal – gyakran RMDSZ-es támogatással – megpróbálja korrupt vagy korrupcióval gyanúsított politikusai érdekében megváltoztatni a játékszabályokat, korlátozva az igazságszolgáltatás munkáját, még nem jelenti azt, hogy az igazságszolgáltatás makulátlanul, minden gyanú fölött állva végezné a feladatát. Például a már említett magyar ügyekben – a székelyföldi „terroristák” és a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében – igencsak megkérdőjelezhető ítéletek születtek.
A terrorvádak kapcsán hozott, ötéves letöltendő szabadságvesztésről szóló ítélet azért nagyon furcsa, mert az alapfokon ítélkező bíróság indoklásában gyakorlatilag nevetségessé tette a túlbuzgó terrorellenes ügyészséget és a hírszerzést, rávilágítva a terrorvádak tarthatatlanságára, és csupán a robbanóanyaggal való visszaélés miatt marasztalta el a vádlottakat – pontosan annyi szabadságvesztést róva ki rájuk, amennyit előzetesben töltöttek.
Ennek fényében igencsak döbbenetes, hogy a jogerős ítélet ennyire szögesen ellentétben áll az alapfokú verdikttel. Nagy kérdés, mi késztette a bírákat a szigorú ítélet meghozatalára, hogy vajon tényleg csupán a hatályos törvények alapján eljárva, eddig ismeretlen, perdöntő bizonyíték birtokában, vagy az igazságszolgáltatáson kívüli erők által befolyásolva döntöttek. Az ítélet indoklásának közzététele talán majd eloszlatja a homályt, de kérdéses, hogy hiteles és megnyugtató választ kapunk-e arra, valóban terrorügyről van szó, vagy csupán arról, hogy egyes körök mindenképpen koncepciós perben elítélt magyar „terroristák” prezentálásával próbálják elhitelteleníteni a legitim magyar jogköveteléseket.
A Batthyáneum ügyében született alapfokú ítélet eközben azon bírósági döntések sorába illeszkedik, amelyek rosszindulatú, hazugságokon, a tények elferdítésén alapuló „érvek” alapján fosztanak meg valamilyen magyar intézményt egy általa épített ingatlan tulajdonjogától. Akárcsak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vagy a nagyváradi pénzügyi palota esetében, illetve a Bánffy-erdők ügyében született újabb botrányos ítélet ügyében, ebben az esetben is arról van szó, hogy a román állam vagy valamilyen hivatalos intézmény megpróbálja tűzzel-vassal megakadályozni, hogy a kommunisták által ellopott egykori magyar egyházi vagy magántulajdon visszakerüljön jogos tulajdonosához, ehhez pedig a román állam igazságügyi szervei asszisztálnak.
Lehet és indokolt tehát aggódni az igazságszolgáltatás helyzetéért, azért, hogy a politikum be akar avatkozni a működésébe. De azért amellett sem szabad elmenni, hogy egyre gyakrabban tűnik úgy: az igazságszolgáltatás, a bírák, ügyészek sem minden esetben végzik megkérdőjelezhetetlen szakmaisággal, csakis a jogállamiság normáit szem előtt tartva a feladatukat. Különösen egyes magyar vonatkozású ügyekben.

Öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit a bukaresti legfelsőbb bíróság. Beke István közölte: óvni készül.

Fellebbezni fog a gyulafehérvári római katolikus érsekség a város táblabíróságának ítélete ellen, amellyel alapfokon elutasította a főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.

Visszakerült a román állam tulajdonába több mint 9300 hektárnyi erdő Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyet 2007-ben visszaszolgáltattak gróf Bánffy Dániel örököseinek. A Giurgiu megyei törvényszék által hozott ítélet jogerős.

Ígéretéhez híven alkotmánybíróságon támadta meg csütörtökön a három jobbközép ellenzéki párt a büntető törvénykönyv módosításait, amelyek dulakodásba torkolló tüntetéseket is kiváltottak. Az Európai Bizottság fokozódó aggodalommal követi nyomon a romániai fejlemény
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!