Fotó: Visitalbaiulia.com
Fellebbezni fog a gyulafehérvári római katolikus érsekség a város táblabíróságának ítélete ellen, amellyel alapfokon elutasította a főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.
2018. július 06., 10:342018. július 06., 10:34
2018. július 06., 10:412018. július 06., 10:41
„Nem adjuk fel a harcot” – szögezte le csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke, akit azt követően kérdeztünk, hogy szerdán a gyulafehérvári táblabíróság alapfokon elutasította a főegyházmegye keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.
Elutasította szerdán a Gyulafehérvári Táblabíróság első fokon a gyulafehérvári római katolikus érsekség keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében.
Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, Potyó pedig leszögezte, élni fognak a lehetőséggel, mint ahogy minden törvényi eszközzel élni kívánnak, ami a rendelkezésükre áll, hogy visszaszerezzék elkobzott vagyonukat. Ha kell, újfent Strasbourgig mennek.
– fogalmazott a pápai prelátus. Hozzátette ugyanakkor, hogy a napnál is világosabb, hogy a román államnak esze ágában sem áll visszaadni a Batthyáneumot.
Mint ismeretes, a jelenleg folyamatban levő, alapfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
Az ügy várhatóan a bukaresti legfelsőbb bíróságon folytatódik. A restitúciós bizottság 2015 novemberében utasította el az egyház visszaszolgáltatási kérelmét, amely a Batthyáneum könyvtár és annak legfelső szintjén levő csillagvizsgálóra vonatkozott. Az épületet a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csakhogy a román állam intézményei nem hajtották végre.
Az egyház álláspontja szerint a könyvtárat és a csillagvizsgálót Batthyány Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő „Erdély provincia”, amely alapján a román állam jogutódként lépett fel, az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti. Ezzel szemben a román állam azt állítja, hogy a püspök nemcsak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog. Az állam képviselői a per során azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos.
Különben a debreceni bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát. A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyány Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!