2011. november 11., 10:152011. november 11., 10:15
A kezdeményezés sikeressége valószínű, hiszen a megye prefektusa, Marius Paşcan maga járt elöl a jó példával az olyan jellegű akciók terén, amelyek célja, hogy olyan vallások számára építsenek templomot, amelyek képviselői vagy nem, vagy csak minimális létszámban élnek a szentélyépítésre kiszemelt településen.
Minden bizonnyal ezért perelte be a több mint kilencven százalékban magyarok lakta kisváros, Nyárádszereda képviselő-testületének magyar tagjait, miután azok ellenzik, hogy a település főterén ortodox templom épüljön. Félreértés ne essék: a városban már van két görögkeleti templom, és az elsöprő többségben levő magyarok azt sem ellenzik, hogy a románok még egyet építsenek, még ha az kongani is fog az ürességtől.
Ezért fel is ajánlottak egy telket a kiszemelt főtéri helyszín helyett, amelyen amúgy park található, ilyetén minőségében pedig a zöldövezetek védelmét rögzítő törvény is tiltja rendeltetésének megváltoztatását. Az ortodoxok azonban csakis a főtéren akarnak építkezni, ami egyértelműen jelzi, hogy nem a vallásos buzgalom, hanem a gyarmatosítók gőgje, a meghódított terület szimbolikus megjelölésének vágya vezérli őket. Nem egyházként kívánnak tehát fellépni, hanem a román hatalom képviselőiként. Persze ha az állami szervek nyomására valóban felépül Nyárádszereda főterén a harmadik templom is a 45 fős ortodox közösség számára, akkor azt – mivel az állam ennyire nem rejti véka alá összefonódását az egyházzal, és hívei úgysem nagyon lesznek – akár hivatalos ügyintézésre, amolyan okmányirodának is használhatják, hogy ne álljon parlagon.
Ennek nyomán elmondható lesz majd, hogy az ortodox templom egy olyan hely, ahol személyi igazolványt és útlevelet igényelhetünk, amellett hogy liturgiák és ördög megszállta apácák rituális keresztre feszítése számára is otthonul szolgál. A konfliktus elsimítása érdekében azért nem ártana valamilyen kompromisszum. Leteszek a templomépítésekről, külünös tekintettel a Tlaltecuhtliéról, a 21. században úgysem számít elfogadható gyakorlatnak a rituális emberáldozat. Mint ahogy az sem, hogy külső erők a helyi többség akarata ellenére mondják meg, mi épüljön egy város főterén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok