Rostás Szabolcs
2024. április 30., 20:492024. április 30., 20:49
Kisebb össztűz alá került az RMDSZ a június 9-én (összevonva) rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választások kampányára ráfordulva, egészen pontosan az alakulat politikai irányvonala került kifogás tárgyává.
Értelmiségiek egy csoportja – egyetemi oktatók, publicisták, köztük volt RMDSZ-es parlamenti képviselő – a Transtelex portálon közzétett eszmefuttatásukban azt bizonygatják, mekkora tévedés az RMDSZ részéről, hogy az etnikai-nemzetiségi kérdést helyezi előtérbe.
Az etnopolitikával szembeni berzenkedés eredője Csoma Botondnak, az RMDSZ szóvivőjének, Kolozs megyei parlamenti képviselőjének nemrég tett kijelentése, miszerint nincs alternatívája az etnikai politizálásnak az erdélyi magyarság esetében. A kolozsvári politikus alakulata közgyűlésén azzal érvelt: „amíg Romániában, Erdélyben megtörténhet, hogy valakit (és itt konkrétan a lugosi tornászfiút ért inzultust említette) nemzetisége miatt hátrányos megkülönböztetés ér, addig „nem engedhetjük meg magunknak úri huncutságból, hogy átmenjünk az ideológiák terére”. Csoma azt is hozzáfűzte, hogy az etnikai probléma nincs megoldva Romániában.
Ennek kapcsán indult el az RMDSZ-t célzó bírálatözön. Ennek lényege dióhéjban a következő:
Merthogy a szerzők szerint léteznek ennél sokkal lényegesebb gondok, amelyekkel a közösség szembesül, ilyenek például a szociális kérdések, a nemek közötti egyenjogúság, az egyedülálló szülők, az „ökológiai krízis” vagy éppenséggel a gyermekek szexuális kizsákmányolásának ügye. Úgyhogy az RMDSZ-nek minden egyebet prioritáslistája élére kell sorolnia, kivéve a „rommagyar etnicizmust”, az etnopolitikát, merthogy „mirejóaz”…
A vita egyáltalán nem új keletű, az RMDSZ-en belül tulajdonképpen már megalakulása után eltértek a vélemények, hol legyen a szövetség politikájának súlypontja: a kisebbségi létből fakadó sajátos kérdések vagy az általános, valamennyi állampolgárt érintő problémák megoldása.
– merült fel sokszor egyfajta dilemmaként, kísérletet téve valamiféle fontossági sorrend felállítására. De ez a dilemma tulajdonképpen nem is volt számottevő, hiszen mérsékeltek és radikálisok, kurucok és labancok, konzervatívok és balliberálisok abban megegyeztek, hogy kardinális kérdés kiharcolni, bővíteni a romániai magyar kisebbség jogait, ezzel egy időben hozzájárulni az életszínvonala emelkedéséhez, a nézeteltérések jobbára abban merültek ki, hogy milyen út vezet ide, milyen politikai eszközöket kell alkalmazni.
A szocpolitika vs. etnopolitika gumicsontján hosszan el lehetne rágódni, ám ez a kísérlet meddő vitát eredményez.
Ha egy párt vagy szervezet önmeghatározásában a földrajzi-állami „koordináta” után rögtön az etnikai identitás rögzítése következik a sorban, akkor magától értetődő, hogy ez alapvetően meghatározza az alakulat csapásirányát. Nem azzal van baj, hogy az RMDSZ etnopolitikát folytat, hanem hogy éppenséggel számos kezdeményezéssel, eredménnyel adós a romániai magyarság nyelvi, kulturális identitásának megőrzését célzó intézkedések terén, a közösséggel szembeni hátrányos megkülönböztetések megszüntetése érdekében.
Egyébiránt az RMDSZ-t az etnopolitikától távol tartani igyekvő törekvések kísértetiesen hajaznak azokra a rendszerváltás óta számtalanszor felbukkanó többségi vélekedésekre, miszerint Romániában nincs létjogosultságuk az etnikai alapon szerveződő pártoknak, politikai alakulatoknak.
De tévedés lenne azt hinni, hogy ez a kizárósdi-betiltósdi csakis a szélsőségesen nacionalista román politikusok ismérve. Dehogy, román demokratikus pártok számtalan politikusa, továbbá véleményformálók részéről is hallottuk már, mekkora balgák vagyunk mi, romániai magyarok, amikor az RMDSZ-re (vagy más magyar pártra) szavazunk, holott nem ez szolgálja az érdekünket, hanem az, ha felszámoljuk saját politikai szervezeteinket, betagozódunk a román szociáldemokrata, liberális, demokrata, keresztény-konzervatív, haladó pártba, és ott majd jól ellátják az érdekvédelmünket.
Na, attól őrizzen meg bennünket...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Makkay József
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Balogh Levente
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Balogh Levente
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Balogh Levente
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Makkay József
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Páva Adorján
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!