VEZÉRCIKK – Zavarba jöhettek az RMDSZ függetlenségéért aggódók Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai hallatán, aki a magyar kormány nevében arra kért minden erdélyi magyart, menjen el szavazni május 25-én, és voksoljon a szövetség listájára.
2014. május 18., 22:482014. május 18., 22:48
Az áprilisi országgyűlési választások, a Fidesz újabb kétharmada apropóján sokan megkongatták a vészharangot Erdélyben, hogy a nagyobbik budapesti kormánypárt úgymond „bedarálja” az RMDSZ-t, pontosabban Kelemen Hunorék önként kapitulálnak a Fidesz előtt.
A félelmek abból táplálkoztak, hogy a Markó Béla fémjelezte irányítás alatt a szövetség – az egyenlő távolság- vagy közelségtartás politikája jegyében – hűvös viszonyt ápolt az Orbán Viktor vezette alakulattal, miközben Kelemen elnöksége idején látványosan javultak a kapcsolatok.
Az RMDSZ elnöke az elmúlt években többször is találkozott a miniszterelnökkel, a szövetség támogatást nyújtott a honosítás, majd a kettős állampolgársággal rendelkező romániai magyarok regisztrációja, a levélben szavazás népszerűsítése terén. Sőt számos RMDSZ-es politikus nem rejtette véka alá, ő bizony a Fidesz-re szavaz április 6-án. Ez az új politikai alapállás késztetett sokakat arra a következtetésre, hogy az RMDSZ „behódolt”.
Érdekes, ezek a dilemmák akkor nem fogalmazódtak meg, amikor korábban a szövetség vezetősége egyértelműen az anyaországi balliberális oldal mellett tette le a garast. Most, amikor hathatós budapesti közvetítéssel az RMDSZ-szel szemben nem indult versenypárt az EP-választáson, sőt Tőkés László Fidesz-listán szerepeltetése révén az erdélyi magyar ellenzék, az RMDSZ-ből kiábrándultak is megőrizhetik brüsszeli képviseletüket, egyesek narancsbőrt vélnek felfedezni a tulipános alakulat arculatán.
Holott eddig is nyilvánvaló volt, hogy az EMNP támogatása mellett a Fidesznek szüksége van a bukaresti parlamenti képviselete, kormányzati szerepe folytán a magyar-román államközi kapcsolatokban hídszerepet betöltő RMDSZ-re is.
Mint ahogy tény az is, hogy hiteles határon túli magyar alakulat mégsem viszonyulhat ugyanúgy a külhoni magyaroktól számtalanszor elfordult anyaországi balliberálisokhoz, illetve a jobboldalhoz. Ettől még senki nem válik politikai vazallussá.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!