Újra nagy húzással állt elő az uniós fórumok egyik legnépszerűtlenebbike. A Tavares-jelentés megszavazásával az Európai Parlament ugyanis egyfajta exlexhelyzetet hozott létre.
2013. július 03., 21:422013. július 03., 21:42
Az EU alapértékeinek magyarországi érvényesülését felügyelni hivatott különbizottság létrehozásának jogi alapjaiért hosszasan és hiábavalóan lehetne ásni a különböző paragrafusokban. Ha egy uniós testület nem riad vissza attól, hogy épp az európai szerződés cikkelyei közötti manőverezéssel próbáljon keretet teremteni a gazdasági gyarmatosítás elleni harcban eredményeket felmutató ország megleckéztetésére, akkor az önmagában megkérdőjelezi azokat a bizonyos alapértékeket.
Magyarország a maga útját járja, a részeredmények tanúsága szerint kevés tévelygéssel, és bár az elmúlt évtizedek „sikermódszerei\" lenullázásának bizonyára akadnak áldozatai, a többség változatlanul fennálló támogatása, a magyar „franchise\" egyre több európai országban való alkalmazása beszédesen érvel. Az egyre áthatóbban bűzlő világ várvédői számára ez a „retorika\" azonban kínaiul hangzik. Mint ahogy az ötvenhatos magyar szabadságrobbanásra való orbáni hivatkozás is csak halvány, tankönyvízű emlékeket ébresztett az európai szociálliberális táborban, amely ebből mindössze az EU-nak az egykori Szovjetunióval való egybemosása szánalmas gondolatát képezte le. És kérte is ki magának meglehetősen hisztérikus módon.
A Tavares-jelentés strasbourgi kitárgyalása, illetve botrányos elfogadása legalább három dologra azért mégiscsak jó lehet. Egyrészt a saját, testreszabott felélesztési módszereiket mostanában formálgató országok számára is egyértelművé válhat, micsoda veszélyeket rejteget az uniós úton való nyájba terelgetés. A finanszírozási korlátozásokat maga után nem vonó, hangulatkeltésre annál inkább alkalmas büntetés nyomán viszont érdekes lesz megfigyelni a pénzpiacok reagálását a szellemek huhogására. Nem utolsósorban pedig Brüsszel magyar janicsárjai sok „tévelygő\" magyar választópolgárt segíthetnek közelebb a döntéshozatalhoz. Mert afelől ne legyenek kétségeink, hogy Tavares után is van élet. Szabadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!