VEZÉRCIKK – Elképesztő vádak hangzottak el a héten az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsán.
2016. május 26., 20:412016. május 26., 20:41
A két intézményt olyan okkult és irracionális szervezetnek nevezték, amelyek beavatkoznak a politikai életbe, politikai alapon „lőve ki” bizonyos kényelmetlen politikusokat, egyik fő céljuk pedig az, hogy a polgárok szemében elhiteltelenítsék a demokratikus intézményeket.
A vádak mellett nem lehet csupán egy kézlegyintéssel elmenni, mivel azokat az államfő utáni második legfontosabb közjogi méltóság betöltője, a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu tette. Ebbéli minőségében pedig óriási a felelőssége, hiszen a felsőház elnöke szavának súlya van. Vagyis ha ilyesmit állít, akkor komoly bizonyítékokkal sem árt előrukkolni, hiszen az a helyzet állt elő, hogy az egyik hatalmi ág, a törvényhozás legmagasabb rangú képviselője konfliktusba került a másik hatalmi ággal, az igazságszolgáltatással.
Tăriceanu vádjainak hitelességét ugyanakkor rontja, hogy kijelentéseit azt követően tette, hogy a DNA bűnvádi eljárást indított ellene hamis tanúzás és bűnpártolás miatt, az ügyészek szerint ugyanis hazudott, amikor kihallgatásán azt állította: nem állt közeli kapcsolatban a Lambrino herceg nevéhez fűződő törvénytelen erdőrestitúciós ügyben érintett üzletemberekkel. Ehhez képest a most nyilvánosságra került adatok szerint még miniszterelnökként több partijukon is részt vett, ami ugyan nem bűncselekmény, ám kérdéses, hogy miért tagadta le.
Szintén nem a hitelességét növelő tény az, hogy a szenátus elnökeként immár két alkalommal sem tartotta fontosnak kellő eréllyel fellépni annak érdekében, hogy a házbizottság határozatképes legyen, és végre ki tudja tűzni a 2014-es államfőválasztáson a külföldi románok szavazásának akadályozásával gyanúsított volt külügyminiszter, Titus Corlăţean elleni bűnvádi eljárás jóváhagyásáról szóló voksolás időpontját. Fönnáll ugyanis a gyanú, hogy többek között ezzel hálálja meg Corlăţean pártjának, a PSD-nek a szenátus élére történő kinevezését. Mindezek fényében nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy vádjai nem többek egy sarokba szorított, levitézlett politikus szánalmas vagdalkozásánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!