Balogh Levente

2018. december 28., 09:01

Tájkép „háborús” év előtt

Nem is volt annyira súlyos, mint amire számítottunk – így összegezhető a 2018-as, úgynevezett centenáriumi év. A román politikai élet egyre végletesebb megosztottsága miatt ugyanis a vártnál kevesebb idő jutott a magyarellenes megnyilvánulásokra, a „centenárium” pedig legfeljebb a hivatalos propaganda szerint lehet a nagy román sikerek és megvalósítások ünnepe.

A néhány rosszul sikerült szobron és nevetséges túlzáson kívül – az egyébként számos sikeres infrastrukturális beruházást megvalósító nagyváradi önkormányzat román illetékesei még az új ócskapiacot is centenáriuminak nevezték el – az év a kormányzó szociálliberális koalíció és a jobbközépnek mondott államfő, illetve ellenzék közötti egyre elkeseredettebb küzdelem jegyében telt. Az esztendő végi zárszámadás pedig egyelőre a kormányoldal sikerét mutatja: alkotmánybírósági ítélet mondja ki, hogy a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsait évek óta törvénytelenül állították össze, így számos, jogerős ítélettel végződött nagykorrupciós ügy kezdődhet a nulláról – és persze Liviu Dragnea PSD-elnök büntetőpere is akadozva halad –, sikerült lefejezni a korrupcióellenes ügyészséget, és várhatóan a legfőbb ügyész sem eszik már meg túl sok sót eddigi tisztségében.

Azonban mindez nem a háborús győzelemmel egyenértékű, csupán csatákat nyert a kormány, még ha jelentőseket is. A háború azonban a 2019-es, két választást is hozó évben minden bizonnyal még nagyobb hévvel folytatódik, ami nem sok jót vetít előre az év első felében esedékes román uniós elnökség szempontjából. Az első megmérettetés nem csupán országos téttel bír, hiszen az európai parlamenti választásokról van szó, amelyek még úgy is jelentős befolyással lehetnek az Európai Unió – és az egész kontinens – jövőjére, hogy az Európai Parlament hatásköre viszonylag korlátozott. Azonban mostanra éleződött ki a konfliktus egyrészt az uniópárti, de egyben szuverenista, a választók felhatalmazásával nem rendelkező brüsszeli eurokrácia hatalmának a tagállamok rovására történő növelését ellenző oldal és a konföderációs berendezkedés utópiáját kergető, központosítani akaró erők között. A határvonalak képlékenyek, de annyi nagyjából kijelenthető, hogy a szélsőségesen liberális és a baloldali pártok jelentős része az utópia támogatója, míg a konzervatív oldal egy része, illetve a hagyományos pártokkal elégedetlen tömegek preferenciáit megtestesítő, feltörekvő pártok zöme fenntartaná a brüsszeli központ fölötti tagállami ellenőrzés és a tagállami jogkörök jelenlegi szintjét.

Magyar szempontból fontos lenne, hogy a minél eredményesebb szereplés érdekében a három erdélyi magyar párt valamilyen formában találja meg az eszközt az összefogásra. Lényeges ugyanis, hogy az erdélyi magyar közösségnek legalább annyi szószólója legyen továbbra is az EP-ben, mint eddig. Ez legkevesebb három képviselőt jelent, ami akkor, ha az RMDSZ csak az MPP támogatásával áll rajthoz, nem tűnik megvalósíthatónak.

A jövő év vége újabb fontos megmérettetést hoz: államfőválasztás következik Romániában. Az ellenzéki oldal dolga annyiban könnyebb a kormányoldalénál, hogy az újrázni készülő Klaus Johannis személyében megvan a jelöltje, míg a koalíció részéről még zajlik a casting, hiszen nem könnyű hiteles arcot találni. Nem mintha amúgy a másik oldalon Johannis az lenne. Államfői teljesítménye kimerült annyiban, hogy megpróbálta eljátszani az ellenzék vezéralakjának szerepét, miközben a „szövetségesi lojalitás” és az „európai elkötelezettség” üres lózungjai mögé bújva bizonyos washingtoni és brüsszeli, illetve más nyugat-európai érdekcsoportokat képviselő helytartóként működik. Mindeközben pedig a lehető legnagyobb mértékben megtagadja származását és az ebből fakadó kisebbségi szolidaritást – hiába vártak tőle a magyarok bármilyen szintű együttműködést, csupán a képükbe lobogtatott román zászlót kapták helyette. A másik oldal potenciális felhozatala sem tűnik jobbnak, a korrupciós ügyei miatt börtön fenyegette Liviu Dragnea és a többszörösen lejárt szavatosságú exkormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu sem vállalható jó szívvel.

Úgyhogy előfordulhat, hogy ez lesz az a helyzet, amikor az erdélyi magyar közösségnek nem kellene elvállalnia a döntőbíró szerepét a román jelöltek között.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Vélemény
Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Hallgassa online rádióinkat