JEGYZET – Ha értenék hozzá, beleásnám magam különböző országok jogrendszerének búvárlásába, hadd lám, mennyire pontosan, kiskapumentesen fogalmazzák meg a különböző törvényeiket.
2016. április 10., 19:182016. április 10., 19:18
Na de nem vagyok prókátor, úgyhogy innen-onnan hallottakra kell bíznom magam, habár az ilyen kontár informálódás alapján is világos, hogy a hazai jogrendhez hasonló homályos, a legszélesebb körű csűrcsavarnak utat engedő fogalmazással a mi értékeink szerint civilizáltnak mondott világban sehol nem élnek. (A különböző törzsi társadalmak törvénykezéséről nincsenek érdemben értesüléseim.)
Már többször is méltatlankodtam ebben a témában, bocsánatot is kérek az ismétlésért, de jó volna, ha minimális logikával követni lehetne a jogalkotás labirintusait az egyszerű, törvénykezésben képzetlen agytekervényekkel is. Itt van például ez a nemrég meglebegtetett intézkedés, vagy tán épp törvénytervezet arról, hogy átláthatóvá kellene tenni a közpénzek felhasználását. Merthogy egyre több helyről hallani olyasmit, hogy egyesek megcsapolják a közös forrásokat. Nahát, még egy ilyet! Csak nem lopásra gondolnak a feddhetetlen liliomos lovagok?!
Ha igen, akkor viszont sürgősen keressék fel szemorvosukat, mert jó sok időbe telt, míg észrevették a dézsmálást. A kilátásba helyezett rendelkezés bejelentésekor még elhangzott néhány vaskos kampányszöveg, persze minden szigorúan csak jövő időben, aztán mintha el is feledkeztek volna róla. De ne legyek ilyen rosszmájú, lehet, hogy lázasan dolgoznak a pontos megszövegezésen. Nem tudom, szóba kerül-e majd a pár éve varázsszóként működő uniós pénzek lehívása is, de ez az, amivel egyre több mindent lehet tökéletesen átláthatatlanná tenni: igazi bennfentes bizalmaskodással súgják oda a túl kíváncsiaknak, hogy ez uniós. Mintha kódoltan azt közölnék: ebből csak az arra méltók csenhetnek el kisebb-nagyobb összegeket.
Pontos számokat nem említenek, mert az úgysem tartozik a szerencsétlen adófizetőre. És jól jön ez az uniós fedőnév, mert valóban nem lehet egykönnyen utánajárni. Csak aki tudja a jelszót, annak tárul fel a kincses barlang. Úgyhogy ne várjunk túl sokat a beharangozott átláthatósági törvénytől, mert a jelszó úgysem lesz benne. Számunkra továbbra is marad a régi, jól bejáratott „Szezám, zárulj!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!