2011. április 28., 09:402011. április 28., 09:40
Nagyon lecsökkenhetett a szellemi képességem, mert húsz éve igyekszem megérteni, hogyan és miért történik olyasmi, hogy ha a kőolaj netán egy centtel megugrik, az már másnap nálunk begyűrűzik a kenyér, cukor, hús és étolaj árába, de ha lefelé megy, akkor az üzleti árak meg sem moccannak. Kérdeztem én erről boldog-boldogtalant, de érdemben nem kaptam választ. A legtöbben hozzám hasonlóan vonogatták a vállukat, de voltak olyanok is, akik okos képpel kioktattak, hogy én vagyok a hibás, amiért nem elég ütemesen követem a tőzsde híreit, és egy régebbi árváltozást érzékelek azonnalinak. Jó, maradjunk ennyiben, már úgyis megszoktam, hogy én – te, ő, mi, ti – vagyok/vagyunk a hibásak, figyelmetlenek, balgák, amiért nem értjük a pénztárcánkba bekúszó matézis áspiskígyójának sziszegéseit. Nekünk végső soron nem is kell jóformán semmit értenünk: fizessünk és kész. Mindössze ennyi a dolgunk.
A 90-es években csak a kőolaj dollárárfolyamával játszadoztak, csábítgattak-riogattak vele, de bevezetése óta, vagyis jó tíz esztendeje az „igazi” játékszer az euróárfolyam. Önnön megnyugtatásomra mondom, hogy azért mégsem épültem le agyilag olyan totálisan, hisz rég rájöttem: az október végi nagy paritásnövekedésnek az oka, hogy az elkövetkező pénzügyi évben ezt az átszámítási kulcsot veszik alapul mindenféle számlafizetésnél. Vagyis szó sincs arról, hogy többet beszélnék, égetném nyakra-főre a villanyt vagy a gázt… csak az előző őszi „tőzsdekonjunktúra” áldatlan hatását nyögöm. Ellenkező előjellel pedig tavasszal működik az egész hóbelevanc, amikor úgymond meglódul a honi fizetőeszköz ereje, mert a jutalékfizetésekkor ez így dukál. S hogy miért mondom mindezt el? Szó sincs arról, hogy felfedeztem volna a spanyolviaszt – akár a népköltészet része is lehetne, annyian tudják. Csak jó érzés belegondolni, hogy ha annak is néznek és tartanak – mégsem vagyok annyira oktondi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!