2011. november 28., 08:062011. november 28., 08:06
A kérdés ugyanakkor az, hogyan tudja Budapest megakadályozni, hogy a környező országokban élő magyarokkal szemben diszkriminációt alkalmazzanak. Bár a felek a kétoldalú tárgyalások szükségességét hangoztatják – és tény, hogy ezek nélkülözhetetlenek – , ma, amikor immár egy fasiszta vétetésű törvény alapján fosztanak meg valakit szlovák állampolgárságától, elkerülhetetlennek látszik a nemzetközi fórumok bevonása a vita rendezésébe. A baj csak az, hogy – fasiszta szlovák állampolgársági törvény ide vagy oda – a nemzetközi közösség nem Szlovákiát, hanem Magyarországot tekinti a térség fekete bárányának. Persze ezért részben hibáztatható a magyar ellenzék, illetve európai partnereinek hisztériakampánya is, amelyben a könnyített honosítás, a médiatörvény és az új alaptörvény kapcsán a szélsőjobb térnyerését vizionálták, de megvan benne a magyar kormány és a diplomácia felelőssége is. Az ugyanis nem elég, ha mi meg vagyunk győződve a saját igazunkról. Mivel Magyarország nem nagyhatalom, szüksége van befolyásos pártfogókra a nemzetközi porondon, ezekre pedig aktív, kifinomult diplomáciai eszközökkel lehet szert tenni. Persze jogos hozzáállás, hogy a magyar ügyekben csakis a magyar érdek számít – de az érdekérvényesítéshez fontos, hogy a befolyásos fórumokkal megértessék, mely intézkedést mi indokol. Ez érvényes a gazdasági jellegű döntésekre is. Az, hogy Magyarországot csodabogárként kezelik külföldön a „nem ortodox” gazdasági intézkedések miatt, és nem csodálják, ha bóvlivá minősítik, nem csupán a külföldi spekulánsok sara. Ha a polgárok földönfutóvá válásának elkerülését szolgáló, kényszer szülte döntéseket pátosz és keménykedő, háborús retorika helyett higgadtan, tárgyilagosan magyarázzák el, ha elismerik, hogy – mivel emberekből áll – a kormány sem tévedhetetlen, és elfogadják az ésszerű kompromisszumos javslatokat, talán a nemzetközi közvélemény is másképp viszonyul az országhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok