
Sulyok Tamás szerint az ember csak akkor tud szabad lenni, ha vállalja a sorsát
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, akit a napokban javasolt köztársasági elnöki tisztségre a Fidesz-KDNP. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal. Tavaly augusztusban elsősorban a kommunista múltról és családja meghurcoltatásáról beszélgettünk.
2024. február 23., 18:132024. február 23., 18:13
2024. február 23., 18:482024. február 23., 18:48
A Fidesz-KDNP Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét javasolja a köztársasági elnöki tisztségre. Elfogadva a jelölést, a neves jogász azt mondta, ,,köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni”.
Az Alkotmánybíróság elnöke tavaly augusztusban, a Kolozsvári Magyar Napokon járt Kolozsváron Visky Andrásnak a romániai gulágon játszódó, Kitelepítés című könyvének bemutatója alkalmából. A szerző társaságában Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetessel, püspökkel, pannonhalmi főapáttal beszélgettek a kommunista rendszer meghurcoltjairól.
Beszélgetésünk során a budapesti vendég a Kitelepítés című könyv cselekménye kapcsán arra fókuszált, hogy a regény írója gyerekkori tapasztalatok alapján jut el arra a következtetésekre, hogy a sors vállalásának nem igazán van alternatívája. Másként a szabadság nem tud meghonosulni az emberben, csak ha végigmegy azon az úton, amit az élet felajánl számára.
Sulyok Tamás arról is beszélt portálunknak, hogy a témához való kötődése családi történet: édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.
,,Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett. Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A pártitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki” – fogalmazott a saját ifjúkori életét is meghatározó családi tragédiáról a magyarországi alkotmánybíró.
Az 1956-ban született Sulyok Tamás szülei és nagyobb testvérei visszaemlékezései alapján szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Később ő is megtapasztalta, hogy a nyolcvanas évek végéig folyamatosan rendőri felügyelet alatt álltak a volt politikai foglyok: a 3/3-as ügyosztály, a titkosrendőrség ellenőrizte őket.
Beszélgetésünk során rákérdeztem arra is, hogy a mai világban, amikor egyesek nosztalgiával gondolnak vissza a kommunizmus éveire, milyen üzenete lehet az egykori meghurcoltak történetének.
Íme Sulyok Tamás válasza:
,,Azt tartom a legfontosabbnak, hogyha az ember vállalja saját sorsát, akkor szabad tud lenni. Ha nem vállalja, akkor egész életében azon töpreng, hogy adott körülmények között miért volt gyáva.
János apostol azt mondja a Bibliában, hogy a félelem megöli a szeretet. A mi családunk nem volt kitelepítve, de végig nehéz helyzetben élt. Tapasztalatból mondom, hogy azért érdemes vállalni a nehézséget, mert abból előbb-utóbb jó születik. A magnak el kell ahhoz rohadnia, hogy új növény nőjön ki belőle. Ez a tapasztalati igazolása a szentírás tanításának”.

Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
Lőhetsz 50 gólt a Real Madridban, erdélyiként mégsem lehetsz magyar válogatott, csak ha előbb leigazol az Albertirsa?! Corbu Marius román válogatottsága csak a jéghegy csúcsa.
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Fél füllel hallgatom a híreket. Fél évnyi kormányválság után beiktatták az új miniszterelnököt és minisztereit, akik ígéreteket tettek, hogy ők aztán megmutatják a tutit. Vége a nyomorúságnak csodálatos országunkban, közeledünk a Kánaánhoz.
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
szóljon hozzá!