Új sportág van elterjedőben Romániában. Csapatsportról van szó, amelynek gyakorlása rendszerint sportcsarnokokban történik, különlegessége pedig az, hogy a csapatok nem állandó létszámúak, gyakorlatilag bármennyi tagjuk lehet – már persze a sportcsarnok befogadóképességéhez mérten.
2014. április 11., 14:252014. április 11., 14:25
A sportág különlegessége, hogy művelői nem a küzdőtéren tartózkodnak, hanem a lelátókon, ott művelik teljes erőbedobással ezt a nemes szórakozást. A sportág neve: rövid távú magyargyalázás.
Lényege, hogy a csapatok a lelátókon igyekeznek minél nagyobb felületű molinókon minél alpáribb módon szidni a magyarokat. Ja, azt majdnem elfelejtettem, hogy mindehhez a körítést az utóbbi időben rendszerint kosárlabda-mérkőzések jelentik, lehetőleg olyan összecsapások, amelyeken az egyik résztvevő magyar vidékről érkezett.
Például a női kupadöntő Târgoviştén megrendezett négyes tornáján a hazai szurkológárda egy olyan molinóval készült, amelyen a legjobb négy közé jutott, tehát a tornán részt vevő sepsiszentgyörgyi együttes városának magyar nevét jókora vörös X-szel húzták át, ezzel jelezve, hogy nem feltétlen és odaadó hívei annak, hogy a hatóságok biztosítsák, ne adj\' isten, bővítsék a magyar közösség nyelvi jogait. Itt kell megjegyeznünk, hogy a sport szépsége a helyi műsorközlőt is olyannyira magával ragadta, hogy a szentgyörgyi csapat tiszteletére az újfasiszta rendezvények állandó tartozékaként ismert román hazafias dalokat játszott.
Egy másik, hasonló megnyilvánulásra a Marosvásárhely és a Nagyszeben férficsapata közötti bajnokin került sor, amikor a szebeni szurkolók olyan molinót emeltek a magasba, amelyen keresetlen szavakkal invitáltak minden magyart arra, hogy részesítse őket orális örömökben.
Szóval, mint látjuk, feljövőben lévő sportágról van szó, amely egyre több lelkes fiatalt vonz. Ezért meg kellene fontolni, hogy szervezett keretek között rendezzenek magyargyalázó bajnokságokat. Elsősorban ki kell iktatni, hogy közben kosárlabda- vagy bármilyen meccset játsszanak, az ugyanis csak elterelné a figyelmet a lényegről. Az indulók elfoglalnák a lelátókat, és csapatonként öt percet kapnának arra, hogy bemutassák magyargyalázó koreográfiájukat. A bírák pedig a szöveget és a kivitelezést, illetve a kreativitást is pontozhatnák.
Egy feltételünk lenne. Az ítészek kizárólag magyarok lehetnek. Elvégre mégiscsak mi tudjuk a legautentikusabban eldönteni, ki lehet esélyes olimpiai éremre magyargyalázásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!