2011. szeptember 13., 06:022011. szeptember 13., 06:02
Én sem magyarázgatom hát tovább, hisz mindenki érti: banális, köztudott dolgokkal kapcsolatban leszek valamit mondandó. Igen, banális és köztudott – túlképzett tanügyminiszterünk mégis úgy jelentette be, mint aki éppen most találta fel a spanyolviaszt. Hogy az általa kezdeményezett és tűzön-vízen keresztülvitt reformjának következtében ezentúl az egyes gyermekek, helyesebben a hasonló képességeik alapján egy osztályba terelt nebulókkal más és más módszereket alkalmazhat majd az arra készen álló tanerő. Nahát, minő szerénység őminisztersége részéről! Spanyolviasz a javából! Kár, hogy épp arról nem beszélt, hogy vajon a hozzá hasonlóan akadémiai magasságokban mozgolódó, pofonvágó kézfejek pixeleinek tudorai, netán más „szakterületek” bajnokai fogják-e megállapítani, ki az okos és ki a buta gyerek, vagy akire elemista korában rányomják az ilyen vagy olyan bélyeget, az sosem léphet majd ki a kényszerskatulyából? Lesz valamiféle egyenmérce? Netán a kakas esze? S ha – ne adj isten! – a baromfiudvarban vagy a faluvégi szemétdombon megjelenik egy zseniális tarajos?! Nem tudom, nekem ez nagyon magas.
Igaz, hogy én csak egy nyugalmazott tanerő vagyok, akinek – szerencsére – nem fog attól fájni a feje, hogy ki és milyen alapon minősíti majd a munkáját. Merthogy ez is a reformvívmányok egyike: azt mondja a szaktárca vezetője, hogy ezentúl a munka minősége fog számítani, és nem a különböző diplomák mennyisége. Minő dicséretes intézkedés! Különösen a végleges tanári állásokért vívott harc „ragyogó” eredményeinek tükrében, lesz itt tanítás, nem is akármilyen! Szóval ilyen fennkölt dolgokkal foglalkozik a honi tanügy. Bevallom, irigylem őket. És milyen szánalmas, hogy „a terepen” (ahogy ők – lekezelve – a szerencsétlen iskolákat, tanerőket emlegetik, a gyerekeket még csak említésre sem méltatva, ők legföljebb egy-egy újabb kísérleti kontingenst jelentő számadat) milyen kicsinyes, piszlicsáré problémákkal bajlódnak. Hogy málló vakolat, lyukas tető, rozoga padok, tankönyvhiány, pénztelenség... De úgy kell nekik! Ha oktatásra és nevelésre adták a fejüket, ahelyett, hogy tányérokat vagy talpakat nyalogatva kúsztak volna egyre feljebb a politikai lajtorjákon! Vagy ha a spanyolviasz mibenlétét, netán a kakasok IQ-ját kutatták volna! Még bársonyszékek közelébe is eljuthattak volna! És akkor láss világ, (tanügyi) népünnepélyt!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok