2011. július 25., 09:302011. július 25., 09:30
Csakhogy mint kiderült, az elkövető gondolkodásmódja, életfelfogása homlokegyenest eltér a normálistól. A baloldaliakat, a bevándorlókat, különösen pedig a muszlimokat gyűlölő Anders Behring Breivik ugyanis – akárcsak a hozzá hasonló fundamentalisták – azt vallja, hogy az övétől eltérő politikai ideológiát, nemzetiséget és vallást képviselők ellen kizárólag az erőszak útján lehet „hatékonyan” fellépni. Mondani sem kell, hosszú ideje tartó mentális ámokfutása révén a norvég férfit – tekintve elvakult iszlámellenességét – tulajdonképpen már semmi sem választotta el azoktól az Oszama bin Ladenhez hasonló muszlimoktól, akik gyalázatos módon a Korán és az iszlám nevében terveltek ki és hajtottak végre terrorcselekményeket amerikai és európai keresztények és zsidók ellen.
Ugyancsak megdöbbentő az is, hogy a beteg elméjű férfi által az interneten terjesztett eszmék, határozott fellépést szorgalmazó tervek, más európai szélsőjobboldali szervezetekkel ápolt kapcsolatai elkerülhették a titkosszolgálatok figyelmét. Mindez elsősorban a Nyugat-Európa-szerte erőteljesebben megnyilvánuló bevándorlás- és iszlámellenesség ismeretében különösen aggasztó. Anélkül, hogy párhuzamot vonnánk a két eset között, elvi értelemben a norvég merénylő indítékához hasonlatos az indoklás, amellyel a Bukaresti Törvényszék elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Az igazságszolgáltatási fórum döntése ugyanis azt sugallja, hogy Romániában nem tekinthető nemzeti érdeknek az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, valamint a közösségi jogok képviselete, szűkebb értelemben pedig egy nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése. Érthetőbben: az erdélyi magyarságnak nincs joga olyan szervezetei képviselethez, amely kimondottan az illető közösség érdekeit szolgálja. Miközben Breivik azt vallotta, terrorral „megoldható” a bevándorlók kérdése, a törvényszék verdiktjének sorai közül az olvasható: az erdélyi magyarság nincs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!