Sajátos módját választotta Mircea Duşa román védelmi miniszter annak, hogy megindokolja, miért van szüksége az országnak arra, hogy tizenkét használt, de felújított, amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépet vásároljon Portugáliától.
2013. augusztus 01., 23:362013. augusztus 01., 23:36
2013. augusztus 02., 10:532013. augusztus 02., 10:53
A tárcavezetõ egy rendezvényen kedélyesen megemlítette, hogy Románia jóformán képtelen megvédeni a saját légterét, ugyanis azt szinte naponta sértik meg azonosítatlan repülõgépek. Akár azt is mondhatnánk, megkapó az ilyen õszinteség, pláne egy politikus részérõl, de inkább abból a szempontból vennénk górcsõ alá a kijelentést, hogy bizony ebben a témában egy védelmi illetékes részérõl ilyesmit mondani két okból sem túl értelmes dolog.
Ha valóban az a helyzet, hogy az ország légtere átjáróház, és akár már egy kisebb vitorlázógép-kötelékkel is komoly hadmûveleteket lehetne végrehajtani, mivel a jelenleg a légierõben hadrendben lévõ, szovjet gyártmányú MiG-21 Lancerekkel légteret védeni nem, legfeljebb orosz rulettet játszani lehet (merthogy sosem lehet tudni, hogy saját erõbõl szállnak le, vagy a gravitáció parancsának vakon engedelmeskedve), akkor azért. Hiszen ez gyakorlatilag felhívás bármilyen terrorszervezetnek, hogy nyugodtan hajtson végre valamilyen terrorakciót.
Ha viszont nem fedi a valóságot, akkor meg azért, hiszen meglehetõsen együgyű – és a fenti okokból veszélyes – ürügy arra, hogy olyan helyzetben, amikor alig van pénz az egészségügyre, autópálya-építésre pedig egyáltalán nincs, miért kell több száz millió dollárt kifizetni vadászgépekre. Jómagam inkább ez utóbbit tartom valószínűnek, mindamellett, hogy a MiG-21 Lancerek az összes manõver közül a zuhanást tudják a legjobban végrehajtani, így a leginkább kamikázebevetésekre alkalmasak.
A miniszter azt ugyanis nem pontosította, mikor és milyen irányból érkeznek az azonosítatlan repülõ tárgyak, hogy ufókról van szó, a magyar Gripenek akarják visszafoglalni Erdélyt, kárpátaljai, cigarettacsempészésre használt helikoptermodellekrõl van szó, esetleg bulgáriai gyerekek papírsárkányai sértettek légteret, vagy, ne adj\' isten, a Fekete-tengernek támadtak területi követelései Romániával szemben, ezért néhány repülõhalat küldött az ország légterébe felderítõ, illetve provokációs céllal.
Bármi is a helyzet, komolyabb kormányok ilyenkor alaposan utánajárnak a helyzetnek. És a felelõsök – hogy stílszerűek legyünk – repülni szoktak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!