Schengeni öröm és üröm

Szerdán ugyan az Európai Parlament méltónak találta a két országot a belső határellenőrzés nyomán létrejött uniós „elitklubba” való felvételre, ám huszonnégy óra múlva a holland bevándorlási és a francia belügyminiszter máris lehűtötte a kedélyeket, mondván: országuk továbbra sem feltétlenül támogatja az idei csatlakozást, mivel azt továbbra is a visszafordíthatatlan igazságügyi reformhoz, valamint a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez kötné. Azaz megismételték a holland, a német és a francia kormány által eddig is hangoztatott kifogásokat, jelezve, hogy a kedvező parlamenti voks ellenére álláspontjuk mit sem változott. Márpedig az köztudott, hogy az EU-ban a franciák és a németek hozzájárulása nélkül semmi sem történhet – főleg úgy, hogy az újabb országok schengeni csatlakozásához az eddigi tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. Az ugyan tény – és ezt immár az EP-szavazás is megerősíti – , hogy Románia technikai szempontból felkészült a csatlakozásra, de az emberi tényező továbbra is bizonytalan.

A határőrizeti szervek tagjai körében elburjánzott korrupciót a közelmúltban végrehajtott razziák és letartóztatások valószínűleg csak ideiglenesen tudják viszszaszorítani mindaddig, amíg a bérek nem növekednek olyan szintre, hogy a vámosnak ne érje meg állását és személyi szabadságát kockáztatnia a csempészektől kapott kis „mellékesért”. Márpedig a területért felelős belügyminisztérium anyagi helyzete ezt bizonyára évekig nem teszi lehetővé: a legkevésbé sem biztató a jövőre nézve, hogy a pénzhiány miatt ezrével kell a belügyi apparátus tagjait elbocsátani és a kiadásokat lefaragni. Ilyen körülmények között pedig hiába az uniós támogatással kiépített határőrizeti infrastruktúra, ha a határőrök és a vámosok napi egzisztenciális problémákkal szembesülnek, ráadásul az állományon belüli korrupciós hálózatokat is csak szelektíven, tessék-lássék számolják fel, akkor továbbra is a rendszer gyenge láncszemei maradnak.

Az igazságügyi rendszer reformja sem egyszerűbb: a politikummal szembeni függőség, valamint az ott is mélyen meggyökerezett korrupció felszámolása aligha valósítható meg a Btk. módosításával és néhány korrupt bíró vagy ügyész propagandisztikus leleplezésével. A rendszer megtisztításához, a követelt „mélyreható” és „visszafordíthatatlan” reformok megvalósításához évek kellenek. Igaz, hogy ezek konkrétan nem képezik a schengeni csatlakozás feltételeit – de ha nem valósulnak meg, Románia belülről gyengíti majd tovább a rendszert. Kikényszerítésükre viszont jóval nagyobb az esély, amíg tagjelöltként kell bizonyítania.