Várhatóan másra számítottak az illetékesek, amikor úgy döntöttek: felújítják a határ román oldalán levő Szárazberek és magyar oldalon fekvő Garbolc közötti útszakaszt.
2013. október 13., 18:102013. október 13., 18:10
Minden bizonnyal arra gondoltak, hogy az avatóünnepséget követően immár zavartalanul használhatja bármikor bárki, hiszen akkorra gyakorlatilag felszámolódik a határ a két európai uniós ország között, lévén hogy Romániát is fölveszik a schengeni övezetbe.
Mint köztudott, nem így lett: a nyugati uniós tagállamok immár jó két éve különféle ürügyekre hivatkozva megakadályozzák, hogy az ország a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött övezet tagjává váljon.
Tulajdonképpen igaza van annak az oldalnak, amely azt mondja: a francia, a holland és a német illetékesek hozzáállása elfogadhatatlan, hiszen a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia már teljesítette. Az utólagos feltételek támasztása a legkevésbé sem korrekt, hiszen a schengeni felvétel előfeltételei között sem az igazságügyi reform, sem a külső határok őrizete, sem a romakérdés megoldása nem szerepelt.
Sokan hivatkoznak arra, hogy a sorozatos vétóknak elsősorban belpolitikai okai vannak, a nyugati tagállamok kormányai azáltal próbálják növelni a népszerűségüket, hogy a Romániából és Bulgáriából érkezett romák életmódja miatt háborgó polgáraik kedvére téve tovább várakoztatják a két balkáni országot. Ebben is sok igazság van, de minden bizonnyal van egy másik ok is. A régebbi tagállamok azzal szembesültek, hogy nem jöttek be azok a várakozások, miszerint az uniós csatlakozásra sok szempontból felkészületlen országok EU-felvétele után, már az Unió tagjaként, meghálálva a megelőlegezett bizalmat, hozzákezdenek a problémás ügyek – például a romakérdés és az igazságügy – rendezéséhez. Ehelyett azzal szembesülnek, hogy Bukarest a szabad helyváltoztatás elvére hivatkozva abban reménykedik, hogy majd a többi tagállam megoldja a kérdést, amikor megérkeznek hozzájuk a romániai romák, és az igazságügyi reform is döcögve halad. A schengeni csatlakozással kapcsolatos hintáztatás tulajdonképpen az ezért kirótt „büntetés.” Ezáltal próbálják kikényszeríteni az érdemi intézkedéseket az Unión belül korábbi vállalásait elfelejtő Bukarest részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!