JEGYZET – A kürtőskalács márpedig román étel. Ezt nincs okunk kétségbe vonni, mivel maga Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter jelentette ki, mondván: egy erdélyi román nő sütötte először, márpedig egy mezőgazdasági miniszter csak tudja, hogy mi a román étel, és mi nem.
2016. március 28., 15:252016. március 28., 15:25
Az senkit ne tévesszen meg, hogy a sütemény receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvében bukkant fel először. Ha a miniszter szerint a grófné román volt, akkor román volt. Nem ez lenne az első alkalom, hogy kiderül: rosszul tudtuk, ki milyen nemzetiségű.
A legfrissebb példa az Oscar-díjas Saul fia című filmben szereplő kolozsvári színészé, Molnár Leventéé, akiről a díjazást követően a román sajtó villámgyorsan kiderítette, hogy román. De régi történet ez: jó székely Dózsa György is Gheorghe Doja néven, román hősként üzemel, és Kinizsi Pálról is csak az irredenta magyar történelem állítja, hogy magyar lett volna – valójában Paul Chinezu néven tevékenykedett.
Amiből az is kiderül, hogy nem is román, hanem kínai volt, úgyhogy tessék sürgősen átírni a róla szóló legendákat: nem malomkövet, hanem wokot használt tálcaként, amikor itallal kínálta Mátyás királyt, és nem azt mondta, hogy „Egészségedre, uram, királyom!”, hanem azt, hogy „Ida cak felség, finom ész nadon ócó!”
A román agrárminiszter amúgy nemcsak úgy, mellékesen emlékezett meg az ősi román kürtőskalácsról, hanem azért, mert a minisztériumnak szándékában áll oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként, Románia számára levédetni. Az igyekezet nemes, hiszen nem árt, ha tudja a világ, mi mindent köszönhet a románoknak.
Számos egyéb, világhíres étel kapcsolódik a románok nevéhez. A pizza sem olasz találmány – a kákabelű olaszok csak annyira voltak képesek, hogy némi paradicsomszószt meg mozzarellát rákenjenek egy papírvékonyságú tésztalapra, és megszórják bazsalikommal. Egy középkorban Itáliában járt román vendégmunkás azonban feltalálta az igazi pizzát: mintegy öt centi vastag tésztára olcsó gépsonkát, zsíros-mócsingos kolbászt, nyári szalámit, virslit, ipari sajtot meg lila hagymát kell rászórni, és máris kész az igazi, laktató gasztrocsoda, amelyet a vendéglőkben ma is „Pizza Românească” néven árulnak. És amire – a kürtőskalácshoz hasonlóan – méltán büszke minden román.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!