Nem csoda, hogy Victor Ponta miniszterelnök agresszívan reagált arra a hírre, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádat emelt Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusa ellen a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló tavalyi népszavazáson elkövetett csalások miatt.
2013. október 07., 18:392013. október 07., 18:39
Hiszen egy hivatalban levő kormányfő-helyettes elleni vádemelés ténye mind a kormányra, mind a pártra rossz fényt vet – mindamellett, hogy az ártatlanság vélelme elve alapján Dragnea mindaddig nem tekinthető bűnösnek, ameddig nem születik jogerős elmarasztaló ítélet.
Az, hogy a PSD vezérkarát nagyon kényelmetlen helyzetbe hozta a Dragnea elleni eljárás, abból is leszűrhető, hogy Pontával az élen hogyan próbálják a tényeket elferdítve manipulálni a közvéleményt. A kormányfő és Dragnea retorikájának központi eleme az, hogy az ügyészség mindenkit meg akar büntetni, aki részt mert venni a tavalyi referendumon, és az államfő leváltására mert szavazni. Holott nem erről van szó – a vádak nagyon is konkrétak, nem az egyszerű, Băsescut nem kedvelő polgárokat érintik, hanem azt, hogy a népszavazás során valakik a törvényeket áthágva, kampánycsendet sértve vitték az urnákhoz a polgárokat, illetve, ami még súlyosabb, hogy a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi arány elérése érdekében hamis szavazatokat csempésztek az urnákba.
Az sem kevésbé visszatetsző, hogy a miniszterelnök vádaskodni kezdett a Dragnea elleni eljárás kapcsán. Bár neki is jogában áll véleményt nyilvánítani, megengedhetetlen, hogy egy kormányfő oly módon próbáljon meg diszkreditálni egy bűnvádi eljárást, hogy személyében támadja az eljáró ügyészt, politikai alapú elfogultsággal vádolva őt. Az, hogy Ponta az államfő megrendelésére dolgozó, politikai alapon eljáró közvádlónak bélyegezte Lucian Papici-ot, valamint Daniel Morar korábbi DNA-vezetőt, az ő pozíciójában elfogadhatatlan, hiszen alkalmas az igazságszolgáltatás elleni hangulatkeltésre a vele és pártjával szimpatizáló polgárok körében, és a majdan eljáró bírák befolyásolására tett kíséreltként értelmezhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!