Nem csoda, hogy Victor Ponta miniszterelnök agresszívan reagált arra a hírre, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádat emelt Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusa ellen a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló tavalyi népszavazáson elkövetett csalások miatt.
2013. október 07., 18:392013. október 07., 18:39
Hiszen egy hivatalban levő kormányfő-helyettes elleni vádemelés ténye mind a kormányra, mind a pártra rossz fényt vet – mindamellett, hogy az ártatlanság vélelme elve alapján Dragnea mindaddig nem tekinthető bűnösnek, ameddig nem születik jogerős elmarasztaló ítélet.
Az, hogy a PSD vezérkarát nagyon kényelmetlen helyzetbe hozta a Dragnea elleni eljárás, abból is leszűrhető, hogy Pontával az élen hogyan próbálják a tényeket elferdítve manipulálni a közvéleményt. A kormányfő és Dragnea retorikájának központi eleme az, hogy az ügyészség mindenkit meg akar büntetni, aki részt mert venni a tavalyi referendumon, és az államfő leváltására mert szavazni. Holott nem erről van szó – a vádak nagyon is konkrétak, nem az egyszerű, Băsescut nem kedvelő polgárokat érintik, hanem azt, hogy a népszavazás során valakik a törvényeket áthágva, kampánycsendet sértve vitték az urnákhoz a polgárokat, illetve, ami még súlyosabb, hogy a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi arány elérése érdekében hamis szavazatokat csempésztek az urnákba.
Az sem kevésbé visszatetsző, hogy a miniszterelnök vádaskodni kezdett a Dragnea elleni eljárás kapcsán. Bár neki is jogában áll véleményt nyilvánítani, megengedhetetlen, hogy egy kormányfő oly módon próbáljon meg diszkreditálni egy bűnvádi eljárást, hogy személyében támadja az eljáró ügyészt, politikai alapú elfogultsággal vádolva őt. Az, hogy Ponta az államfő megrendelésére dolgozó, politikai alapon eljáró közvádlónak bélyegezte Lucian Papici-ot, valamint Daniel Morar korábbi DNA-vezetőt, az ő pozíciójában elfogadhatatlan, hiszen alkalmas az igazságszolgáltatás elleni hangulatkeltésre a vele és pártjával szimpatizáló polgárok körében, és a majdan eljáró bírák befolyásolására tett kíséreltként értelmezhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!