2011. szeptember 23., 09:522011. szeptember 23., 09:52
Hiszen a schengeni csatlakozás körül kialakult holland–román vitában ott ütött egyet a hollandokon, ahol a legjobban fáj: virágkertészeteiket vette célba. Mert Németalföld évszázadok óta híres virágkertészetéről, sőt a hollandok büszkén mondhatják el magukról, hogy a világtörténelem első tőzsdei buborékja is náluk durrant ki, amikor a 17. században egyszer csak beszakadt a virágbörzén a tulipánhagyma addigra irracionális magasságba felvert árfolyama.
Nem csoda hát, hogy a román hatóságok a Hollandiából érkező gyanús tulipánhagyma-szállítmányok őrizetbe vételével kívánják bebizonyítani, hogy nem csupán a külső, de a még létező belső uniós határok védelmére is képesek, hiszen lám-lám, ezek az elvetemült kis növényi gumók azt hitték, csak úgy, észrevétlenül becsempészhetik az országba a ronda baktériumokat, hogy végigfertőzzék a hazai dísznövényállományt, de a szemfüles román határőrök és növény-egészségügyi szakemberek eszén nem járhattak túl. Márpedig egyértelmű, hogy ha a román határőr annyira profi, hogy még a szabad szemmel nem látható baktériumot is észreveszi, akkor az egysejtűeknél jóval nagyobb kábítószer-, fegyver vagy embercsempészeket már játszi könnyedséggel kapcsolja le. Mindezek után én a többi, a román schengeni csatlakozást ellenző ország vezetőinek helyében komolyan aggódni kezdenék.
Mert előfordulhat, hogy hamarosan arról érkeznek majd hírek, hogy kommandósok törtek rá a romániai cukrászdákra, bilincsbe verve vitték el az összes franciakrémest, és tonfával verték őket végig az utcán a fogdáig, miután a hírszerző szolgálatok kétséget kizáró információt szereztek arról, hogy a gall étkek összeesküvést szőttek Románia ellen, és az egész országot meg akarták fertőzni szalmonellával. De Berlinben sem alhatnak nyugodtan, hiszen bármikor megtörténhet, hogy az éber román egyenruhások az országban fellelhető összes BMW-t, Audit és Mercedest bekísérik az őrszobára, amiért képesek akár kétszázzal is száguldozni a közutakon. Sőt hamarosan a legújabb ellenség, Finnország polgárai is könnyeiket nyelve nézhetik a tévéhíradókban, amint a terrorelhárítók az összes szállodából és a felső tízezer villáiből rabláncra verve viszik el a szaunákat, mert több vezető politikus is igen meleg helyzetbe került bennük. De sírjanak csak: a professzionalizmusnak erre a szintjére ők sosem fognak eljutni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok