JEGYZET – Mintha nem volna elég a mindenhonnan előugró agresszív, gagyi reklámözön, az utóbbi időben magánpostaládámba is egyre több közeli, de inkább távoli, mondhatni tangenciális ismerősöm küldözgeti a neki(k) éppen nagyon tetsző, illetve nagyon nem tetsző vége-hossza nincs anyagokat.
2016. április 05., 19:352016. április 05., 19:35
Ráadásul olyan felszólítás kíséretében, amit ma már – remélhetőleg – az elemiben sem használ a szigorú tanítónő, hisz rég bebizonyosodott, hogy a kisgyereknek a felelősségmulasztás miatt különböző szörnyűségeket kilátásba helyező tanerői fenyegetés felnőtt korba is átnyúló károsodást okoz.
Nálam természetesen ilyenről már szó sincs, sátáni számokkal kifejezhető életkorom immunissá tesz ilyesfajta lelki traumákkal szemben, de futólag sikerül felbosszantaniuk az olyan felszólításokkal, hogy „ezt el KELL olvasni és tovább KELL küldeni!” Nem, nem kell, csak meghalni kell, minden más egyebet lehet. Ha akarom, ha kedvem van hozzá, stb.
A küldözgetők közül töröltem egy párat, lett is belőle morcos fintorgás, de annyi baj legyen! Ha valaki esetleg kételkedne benne, ezúttal közlöm, ismerek minden betűt, vagyis ami érdekel, azt zökkenőmentesen el tudom olvasni. Biztos lesznek, akik felcsattannak, mondván, hogy a közösségi oldalak épp az ilyen jellegű kapcsolattartásért (is) vannak, ha nem tetszik, le lehet mászni a frászbukról.
Így van, tökéletesen igaz, de ismétlem, hogy a privát postaládámba tömködik a különböző blődségeket. Ráadásul két éve odaveszett egy csomó dokumentumom egy többszörösen ide-oda küldözgetett, egészséges életmódot ajánlgató iromány útközben felszedett vírusa miatt. A lépcsőházi postaládánkat szerencsésen megszabadítottam a különböző bevásárlóközpontok kéretlen-váratlan reklámújságjaitól: „nemes egyszerűséggel” kiragasztottam a ládára egy cédulát, közölve, hogy kíméljenek meg a papírhulladék bedugdosásától. Becsületükre legyen mondva, azóta is megkímélnek.
Hát ezt szeretném elérni az elektronikus postaládám esetében is: akiket letiltottam, levettem a levelezőlistámról, kiiktattam a barátinak mondott közelállóim közül, azok lássák be, majd csak akkor küldjenek-küldhetnek bármiféle tájékoztató anyagot, ha könyörögve kérem, segítsenek ki némi információval, mert már nem tudom, melyik világon élek! De addig ne utasítgassanak semmire sem!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!