A romániai politikai osztály ősrégi, gyakran hangoztatott fixa ideájával bizonygatta ártatlanságát a parlamentben a gazdasági tárca éléről később lemondott Varujan Vosganian, amikor az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárás elutasítására kérte törvényhozó kollégáit.
2013. október 08., 17:092013. október 08., 17:09
Az összeesküvéssel és a nemzetgazdaság aláásásával meggyanúsított liberális politikus védőbeszédének lényege szó szerint így hangzott: megtörténhet, hogy miniszterként hozott döntése (tételesen: kedvezményes áron részesített földgáz-támogatásban egy arra nem jogosult magánvállalatot) téves volt, ám politikai természetéből adódóan nem sorolható büntetőjogi kategóriába. Magyarul: bármilyen tisztséget töltsön be egy politikus a kormányban vagy az államigazgatásban, cselekedetei miatt nem vonható felelősségre, mert azok politikai alapon születnek. Az érvelés a képviselők és a szenátorok alkotmányban rögzített mentelmi jogának ama kitételére hajaz, miszerint a honatyák nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazatukért vagy kifejezett politikai véleményükért. Ami nem több rendkívül durva csúsztatásnál és szánalmas mentegetőzésnél. Sokan azt is kifogásolják, hogy a törvényhozók gyakorlatilag kígyót-békát kiálthatnak egymásra (sőt bárkire), mert mentelmi joguknak köszönhetően nem esnek a rágalmazás vagy becsületsértés hatálya alá. Miközben ez a védőernyő a politikai véleménynyilvánítás szabadságát hivatott óvni, az már megengedhetetlen, hogy a választott vagy kinevezett tisztségviselők ugyanezt paravánként használják a döntéseik terhe alóli felmentés érdekében is. A rendszerváltás óta se szeri, se száma a nemzetgazdaságot súlyosan megkárosító privatizációknak, gazdasági ügyleteknek, szerződéskötéseknek, amelyek tetemes veszteséget jelentettek az állami költségvetésnek. Márpedig az adófizetők pénzének elherdálásáért a legtöbben azért nem nyerték el méltó büntetésüket, mert Vosganianhoz hasonlóan politikai álláspontként sikerült feltüntetniük gazdasági-pénzügyi következményekkel járó döntéseiket. Az már csak hab a tortán, hogy ezeknek a politikusoknak a tisztára mosásához – mint az exminiszter esetében is – nincs is szükség igazságszolgáltatásra, elég a parlamenti kollégák kézfelemelése.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!