Kínos közjáték övezte a német államfő tegnap befejeződött romániai látogatását, amelynek keretében Joachim Gauck többek között az igazságszolgáltatásnak mint harmadik államhatalmi ágnak a megerősítése mellett foglalt állást.
2016. június 23., 13:552016. június 23., 13:55
Csakhogy a bukaresti elnöki hivatal tévesen úgy tette közzé a magas rangú vendég beszédét, mintha az konkrétan a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) nevezte volna az államhatalom harmadik ágának. A Cotroceni-palota utólag pontosított, mindazonáltal a bukaresti német nagykövetségre hárította a fordítási baki felelősségét.
Félrefordítás ide vagy oda, a német elnök – önhibáján kívül – igazából abban tévedett, hogy nem ismerte fel: Romániában nem alakult ki a hatalmi ágak egészséges szétválasztása. Sokan például azzal vádolják a vádhatóságot, hogy a korrupcióellenes hadjárattal befolyásolja a politikai palettán végbemenő mozgásokat, a választások végkimenetelét. Ezzel szemben az igazság az, hogy éppenséggel a politika igyekszik teljes súlyával rátelepedni az igazságszolgáltatásra.
Az elmúlt két nap parlamenti nagyüzeme újfent bebizonyította, hogy a törvényhozóknak nincsenek skrupulusaik: ha saját érdekükről van szó, politikai, gazdasági, büntetőjogi és erkölcsi szempontokat egyaránt képesek lesöpörni az asztalról. Mit sem törődtek azzal, hogy az alkotmánybíróság egyszer már az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította, a képviselők és szenátorok megszavazták a helyi választott tisztségviselők extra nyugdíját.
Bár a nyugati kancelláriáktól megannyi fejmosást kaptak emiatt, a nyomozó hatóság és a bíróság szerepében tetszelegve megakadályozták a Titus Corlăţean volt külügyminiszter elleni bűnvádi eljárást. Szerdán aztán úgy oldották fel a érdekellentétet bűncselekményként elkönyvelő feddhetetlenségi ügynökséggel és a legfelsőbb bírósággal fennálló vitájukat, hogy megszüntették a rokonok foglalkoztatásának büntethetőségét. Közkegyelmet gyakoroltak rovott múltú kollégáik fölött.
Márpedig a parlament eme döntései roppant veszélyesek, mert arról árulkodnak, hogy a honatyák törvények fölött állónak érzik magukat, és minden akadályt elhárítanának hatalmi törekvésük elől. Ismerünk még egy ugyanilyen szempontok mentén működő szervezetet: maffiának hívják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!