2012. január 06., 11:112012. január 06., 11:11
Mielőtt még valaki kultúrsznobériával vádolna meg, gyorsan leszögezném, hogy nem tartozom azok közé, akik szemforgatva ócsárolják a plázakultúrába belehülyült tömegeket, jómagam is szívesen rendezem le a nagybevásárlásokat az olyan nagyáruházakban, ahol az élelmiszer mellett ruházati cikkeket is vásárolhatok, ha pedig elfáradtam, beülhetek valahová meginni egy diétás kólát. Arról nem is beszélve, hogy a digitális multiplex mozit is előnyben részesítem a petróleummal fellocsolt padlójú, szakadt ülésű régi mozikkal szemben, ahol néha egy-egy patkány is előbukkan a sötétségből, hogy Scarlett Johansson idomain legeltesse a szemét.
Sőt még az egyensúlyt is megtaláltam: hogy a hagyományos kiskereskedelem is fennmaradjon, bizonyos termékeket a sarki boltban veszek meg, a friss zöldséget pedig csakis a piacról szerzem be. Hanem azért ez a plázabeli házasságkötés mégiscsak furcsa egy kicsit. Maga a terem amúgy rendben van, öles betűk hirdetik a bejárat fölött magyarul, hogy Házasságkötő terem, és természetes a magyar nyelvű esketés, tehát ebből a szempontból korrekt a hely. De azért az esemény ünnepélyességéhez talán mégsem egy pláza a legmegfelelőbb helyszín, még akkor sem, ha amúgy az egyik legfrekventáltabb hely a városban. Hiszen mostantól akár úgy is kinézhet a napi program, hogy az ember elmegy bevásárolni, öltönyt venni, a nő beül a szoláriumba, majd a manikűröshöz, és beugranak a házasságkötő terembe kimondani a boldogító igent.
Ezt követően jöhet egy romantikus film a moziban, majd egy még romantikusabb vacsora a pláza egyik vendéglőjében, hogy aztán a napi stresszt egy jó kis bowlingpartival vezessék le. Az ötletet akár tovább is lehet gondolni. A házasságkötő terem mellett ökumenikus kápolnát is lehetne nyitni, ahol a nagy leárazások idején a papok is diszkontáron esketnének. De akkor már a kihelyezett ügyvédi és közjegyzői irodák és a bírósági tárgyalóterem sem maradhatnak el, hiszen valahogy a válásokat is le kell rendezni, miközben épp leárazott csirkefarhátat keresünk a hétvégi húslevesbe.
Kell még egy házasságközvetítő iroda is a szinglilétbe belefáradtak számára, és a legnagyobb dobás: akik ráuntak a mindennapi taposómalomra, azok jó pénzért a házasságtörő termet is igénybe vehetnék. Fullextrás szolgáltatás, mindenki jól jár, reméljük, legközelebb is nálunk vásárolnak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.