2009. december 11., 13:082009. december 11., 13:08
A választás kapcsán kialakult diskurzus arra enged következtetni, hogy a romániai valóságra sokan megpróbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja.
Ám a liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely közösségek helyett kizárólag egyénekkel operál, miközben a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért szabad vegyértékkel csakis a baloldal felé rendelkezik. A román liberálisok esetében viszont már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy az egyéni jogok tisztelete és a másság elismerése mellett a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz–PDL-párhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD.
Ám tegyük fel, hogy a PDL ma már tényleg jobboldali. Ez esetben azon román etatista-etnicista hagyományok letéteményese, amelyek Romániát a románok országának tekintik, ahol a kisebbségek közösségi jogai nem férnek össze a nemzetállam eszméjével. Ez viszont ellentétben áll a zömében szintén jobboldali, közösségi értékeit, nyelvi, kulturális örökségének megmaradását az egyéni jogokkal egyenértékűnek tekintő romániai magyarság önrendelkezési törekvéseivel.
A PDL már bizonyított: EPP-tagként megakadályozta Tőkés László felvételét a néppárti frakcióba, majd az önálló romániai magyar képviselőcsoport létrejöttének is keresztbe tett. Még a Fidesz sem tudta jobb belátásra bírni, és jelenleg nehezen hihető, hogy ez a hozzáállás változna, hiszen a romániai magyar közösség törekvéseinek kérdésében a két „testvérpárt” érdekei ellentétesek. Szóval nem biztos, hogy szerencsés, ha a román politikai kínálatból csupán a jobboldal vagy a magyarországi pártok iránti szimpátia alapján választunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok