
Még mondják azt, hogy Románia nem tud impozáns teljesítményekkel előrukkolni: egy friss statisztika szerint például a Román Vasúttársaság utasszállító ágazata csak a 2012-es esztendő folyamán közel ötévnyi kését halmozott fel.
2013. szeptember 20., 08:072013. szeptember 20., 08:07
Előfordulhat, hogy ezzel a teljesítménnyel már sikerült a világ élvonalához felzárkózni, valahova Banglades, India vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság mögé. Persze a román vasút még mindig jobb, mert lehet ugyan, hogy lassú, de azért az előbbiekhez képest még mindig kevesebb az esélye, hogy az ember utazás közben elkapjon valami hangzatos nevű, egzotikus trópusi betegséget. Viszont Indiában – legalábbis a közszájon forgó történet szerint - vallási alapú felmentést ad a késésre, ha egy marhacsorda úgy dönt, hogy a síneken tölti el a délutáni sziesztáját, hiszen a szentként tisztelt házi állatokat tilos erőszakkal eltávolítani a vágányokról, a hívő hinduknak türelmesen meg kell várniuk, amíg őszentségeik békésen kérődzve maguktól odébb állnak. Mármost Romániában ilyen, vallási alapú mentő körülmény nincs, bár nem tartjuk kizártnak, hogy ha az ortodox egyház úgy döntene, hogy egy új templom valamely forgalmas vasúti csomópont közepén mutatna a legjobban, akkor a templom megépítésének finanszírozását maga a vasúttársaság vállalná önként és dalolva. (És lássuk be, ezzel az adott szakaszon egy csapásra meg is oldódna a késések ügye).
Aztán előhozakodhatnánk a másik véglettel, és megemlíthetnénk a japán példát, ahol az éves késések összege percekre rúg, meg azzal a városi legendával, miszerint amikor az összeg mégis jelentősen megnőtt, valamely magas rangú közlekedési illetékes szeppukut követett el. De nincs sok értelme, mert ha a japán példa igaz lenne, akkor ilyen alapon nem csupán a teljes romániai vasúti személyzet kellene hogy véget vessen az életének, de még az ükunokáik is, ettől viszont a vonatok pláne nem lennének gyorsabbak.
Úgyhogy egyelőre érdemes beletörődni abba, hogy a vonalak egyre leromlottabb állapotban vannak, emiatt a szerelvények egyre lassabbak, így immár természetessé vált, hogy amikor olyasvalakit várunk, aki vonattal érkezik, nem az a kérdés, hogy hánykor érkezik, hanem az, hogy hány percet fog késni?
A vasúttársaság ugyanakkor újabb áremeléseket hajtott végre, ami miatt nincs mit csodálkozni. Hiszen az éves késések összege lassan a rekordok könyvébe kívánkozik. Ha pedig valaki egy világrekord-kísérlet részesévé kíván válni, akkor fizesse is meg az árát.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!