2011. október 24., 08:202011. október 24., 08:20
Persze ma még kérdéses, hogy a tíz képviselő kilépése valóban olyan csapásnak tekinthető-e, amely tovább gyengítette az MSZP-t, vagy éppen ellenkezőleg, a vitatott, alacsony népszerűségű, és a párt bukásához nagy mértékben hozzájáruló Gyurcsány jelentette tehertől megszabadulva végre valódi baloldali pártként kezd el viselkedni, és képes lesz visszahódítani kiábrándult szavazóinak egy részét. Gyurcsány új pártja, a Demokrata Párt szervezeti kereteit kitöltő Demokratikus Koalíció kapcsán viszont nem könnyű eldönteni, mit is jelent a nyugatos, polgári balközép párt meghatározás.
Már önmagában az kérdéses, hogy lesz-e a nem éppen hatékony és sikeres politikájáról ismertté vált Gyurcsány pártjának annyi támogatója, amennyi már komolyan vehető alakulattá tenné a Demokrata Pártot. Az, hogy sikerült mintegy ezerötszáz elvakult rajongót összegyűjteni egy sportcsarnokba, még nem ad okot az optimizmusra – már csak azért sem, mert a tudósítások tanúsága szerint túlreprezentáltak voltak az idősebb korosztály tagjai, ami nem annak a jele, hogy sikerült volna megszólítania a jövő generációit. Az új párt számára az is komoly problémát jelenthet, hogy a nulláról kell elindulnia – igaz ugyan, hogy elvileg máris parlamenti alakulatként kezdi pályafutását, ráadásul az önálló frakció megalapításához szükséges képviselői létszámmal is rendelkezik, de ez még távolról sem elég, hiszen olyan, mintha egy háznak lenne teteje, alapja és falai azonban nem. Az országos hálózat kiépítése nem kevés munkát és pénzt igényel, ráadásul Gyurcsány megosztó személyisége is sokakra riasztólag hathat.
Ez a legnagyobb teher az új párt számára – a népszerűségi listák végén elfoglalt helye jelzi, hogy személye a polgárok nagy többsége számára továbbra is egy bukott és káros politika szimbóluma. Ezért ahogy a bonmot szerint a kommunista és a szocialista jelző is fosztóképzővé vált, megtörténhet, hogy Gyurcsánynak és körének „köszönhetően” előbb-utóbb az általuk unos-untalan szajkózott „demokrata” is azzá válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok