VEZÉRCIKK – Egyik kezével adott, a másikkal pedig kétszer annyit el is vett a kormány az elmúlt heti ülésén meghozott intézkedéseivel.
2014. május 25., 20:252014. május 25., 20:25
Victor Ponta miniszterelnök nagy garral jelentette be, hogy a minisztériumi rendeletekkel összesen több mint kilencven adót törölnek el, továbbá adómentessé teszik a cégek által visszaforgatott profitot, de rögtön kiderült, hogy igazából szinte semmi hatása nem lesz a költségvetési bevételek alakulására a két intézkedésnek, magyarán sok haszonélvezője nem lesz ezeknek az adókedvezményeknek.
Az eltörölt adók mértéke ugyanis minimális, a hivatalos közlés szerint tavaly ezekből az illetékekből összesen 100 ezer lej folyt be az államkasszába, ugyanakkor kevés cég tud a jelenlegi gazdasági körülmények között fejleszteni.
Mindenkit érinteni fog eközben az, hogy ugyanazon a kormányülésen a kabinet tagjai elfogadták az adófizetési kötelezettséget a nem ingatlan jellegű építményekre is kiterjesztő jogszabály alkalmazási módszertanát, az úgynevezett oszlopadó hatálya alá eső cégeknek pedig legkésőbb ma be kell fizetniük az idénre kiszámított adó első részletét, a második öszszeget pedig szeptember 25-éig kell lepengetniük.
Vegyük sorban, milyen cégekre sújt le a kabinet vasökle. Ott vannak rögtön a villanyáram előállításával és szolgáltatásával foglalkozó vállalkozások, a kőolaj- és földgázkitermelők, a távközlési szolgáltatók – hogy első körben csak azokat említsük, amelyekkel napi kapcsolatban állunk.
Az adó pedig nemcsak őket sújtja, kevés ugyanis az esélye annak, hogy ne velünk fizettessék meg pluszkiadásaikat. A legtöbb gyártó cégnek is vannak olyan létesítményei, amelyek eddig mentesültek az adó alól, így sok termék ára is nőhet a közeljövőben, s még a banális strandbelépő vagy a pecázás egy halastó partján is többe kerülhet.
Ennél is súlyosabb viszont, hogy külföldi vállalkozások vonulhatnak ki az országból, továbbá elmaradhatnak az új befektetések, a potenciális beruházók ugyanis olyan országokat fognak választani, ahol kedvezőbbek a feltételek, ráadásul a kormány nem változtatja havonta adópolitikáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!