A romániai orvostársadalom akut problémáinak ismeretében különleges jelentõséggel bír az a kezdeményezés, amely kedden orvosi szolgálati lakások alapkövének elhelyezésével indult útjára Sepsiszentgyörgyön.
2013. július 23., 21:052013. július 23., 21:05
2013. július 23., 21:062013. július 23., 21:06
Felépítésük után hat lakás áll majd bérmentve az igénylõk rendelkezésére, és a projekt várhatóan nagyban elõsegíti a fiatal orvosok szülõföldön maradását és pályakezdését. Az alapcélhoz hasonlóan örvendetes tény az is, hogy a terv megvalósítása mögé civil szervezet, megyei és városi önkormányzat, kórház, továbbá a magyar kormány egyaránt felsorakozott, és ez az összefogás bizony szép eredményekkel kecsegtet.
Hiszen a hazai egészségügyrõl nemigen mondható el, hogy az elmúlt 23 évben bõvelkedne a sikertörténetekben. Ahány miniszter megfordult a szaktárcánál, annyiféle koncepció, stratégia célozta meg az ágazat reformját, többségüket azonban politikai akarat vagy pénzhiány miatt gyakorlatba sem ültették, a többi kudarcot vallott. Mindenki meggyõzõdhetett errõl, aki volt már beteg, és kénytelen volt igénybe venni az állami betegellátás szolgáltatásait.
De beszédesek azok az adatok is, amelyek azt bizonyítják: az orvosok valósággal menekülnek Romániából. Az elmúlt hat és fél évben összesen 14 ezer orvos telepedett külföldre munkavállalás céljából: miközben 1989-ben az országban 56 ezer gyakorló orvos volt, jelenleg a számuk a 40 ezret sem éri el.
Az elvándorlás fõ oka a romániai és a külföldi bérezés közötti különbség: míg itthon egy gyakorló orvos 200 euró havi fizetést kap, addig az EU többi tagállamában 1300 eurót keresnek havonta. A különbség kiegyensúlyozására a hazai hatóságoknak valamiképpen meg kell találniuk a forrásokat, ellenkezõ esetben „többel kötik be\", hiszen ha a jelenség anyagi oldalát elemezzük, a román állam a rendszerváltás óta mintegy 230 millió eurót vesztett a külföldre távozott orvosok miatt. Ennyibe került ugyanis a \'89 óta kivándorolt mintegy húszezer szakember egyetemi és szakmai képzése.
Az orvosok itthon tartásához természetesen nem elegendõ a szolgálati lakás biztosítása, viszont olyan támogatás, amelyre már alapozhatnak, további hasonló segítség esetén pedig talán az elvándorlástól vagy az õszre beharangozott munkabeszüntetéstõl is eltekintenének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!