2011. november 10., 09:502011. november 10., 09:50
Természetesen a pártot sem lehet megítélni amiatt, hogy a Kolozs Megyei Tanács egyik alelnökét, Radu Bicát minap 29 napra vették őrizetbe csúszópénz elfogadása gyanújával, s hogy tegnap Kolozsvár polgármestere, Sorin Apostu lakásán és munkahelyén, valamint felesége ügyvédi irodájában végeztek házkutatást. A két ügy amúgy hétköznapi is lehetne, ha nem Emil Boc kormányfő legközvetlenebb érdekeltségű helyéről volna szó, s ha Apostu nem volna egyenesen a miniszterelnök utódja a polgármesteri székben. Mindenesetre a két ügyből a hatalomgyakorlással kapcsolatos visszaélések gyanújára, a párton belüli politikai leszámolásra, de még a korrupcióellenes hatóság „helyezkedő” kísérletére is lehet gondolni.
Mert akarva-akaratlanul is felsejlik, hogy Kolozsváron mind a szemételhordás, mind az új stadion működtetése túl nagy üzletnek mutatkozik ahhoz, hogy az érdekeltek ne kíséreljék meg valamely elöljáró megkörnyékezését, s utóbbiak ne essenek kísértésbe; még akkor is, ha Bicához hasonlóan Apostut is megilleti az ártatlanság vélelme. A lehetséges forgatókönyvből ugyanakkor azt is ki lehet (talán) olvasni, hogy jövőre ugyebár parlamenti választások lesznek, s mivel a mai kormánykoalíció nagyobbik alakulata igen nagy valószínűséggel veszíteni fog – azaz hatalomváltás lesz –, a korrupcióellenes hatóság már most igyekszik jobbik arcát mutatni a majdani országlóknak.
Mint ahogy az is előfordulhat, hogy a korrupcióellenes hatóság nem boszorkányt üldöz, hanem „csak” szakszerűen végzi a munkáját. Amúgy ez volna a helyénvaló. Érdekes, hogy a Mátyás-szobor elé törvényszegőn kibiggyesztett Iorga-tábla ügyében nem öli meg magát a nyomozással, bár e kérdésben a polgármester érintettsége a mostani szemétügynél, de még a napnál is világosabb. Miként az is világos, hogy valamikor voltak olyan polgármesterek, igazi városépítők, mint a marosvásárhelyi Bernády György, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc és a váradi Rimler Károly, akiknek hagyatéka máig és önmagáért beszél. És kikezdhetetlen. Elnézést, amiért itt említem őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok