VEZÉRCIKK – „Új játékospolitikára” hívta fel olvasói figyemét a minap a Nemzetisport.hu: a Diósgyőri VTK labdarúgócsapata a téli szünetben határon túli magyar futballistákat igazolt az ismeretlen, bizonytalan minőséget képviselő külföldiek helyett.
2017. február 15., 22:452017. február 15., 22:45
Szarka Ákos Dunaszerdahelyről, a marosvásárhelyi születésű Fülöp István pedig a román élvonalbeli FC Botoșani csapatától igazolt az NB 1-es együtteshez, amely ezzel légiósai számát sem növelte, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség új előírásai szerint a honi állampolgársággal nem rendelkező magyar (származású) focista is hazai játékosként szerepelhet az anyaországi bajnokságban (amelyben csupán meghatározott számú külföldi futballista léphet pályára egy csapatban). Ez az engedmény most csak a felvidéki csatár esetében jött jól Diósgyőrben, ugyanis Fülöp már kettős állampolgár, de az MLSZ „újabb rásegítése” bizonyára felélénkíti az érdeklődést a jövőben a határon túli magyar focisták iránt.
A nyitás nem véletlen, és nemcsak a futballszövetség „magánakciója” – egy évtized múlva már nem lesz újdonságszámba menő jelenség, ha a magyarországi élsport klubjai, válogatottjai határon túl született magyar játékosokkal megerősödve próbálnak felülkerekedni ellenfelükön. Az anyaországban minden bizonnyal most még nincs akkora visszhangja azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek köszönhetően sorra alakulnak Erdélyben (is) a sporttehetség-gondozó központok. Legutóbb a gyergyószentmiklósi székhelyű, a tervek szerint több városra kiterjesztett ökölvívó-akadémia létrehozását jelentették be, miközben a tavaly megalapított székelyföldi jégkorong-, illetve a több éve működő labdarúgó-akadémia már számottevő eredményeket is felmutatott, és ide sorolható a székelyudvarhelyi Görbicz Anita-kézilabdasuli is.
Az intézményekben az a közös, hogy a magyar kormány, anyaországi sportszövetségek, -klubok hathatós támogatásával jöttek létre, azzal a céllal, hogy az egészséges életmódra nevelés anyanyelven történjen a szülőföldön, a versenysportot választó ifjak legjobbjai számára pedig szabad út vezessen magyar élcsapatok, a magyar válogatott felé.
Ráadásul a sport- és nemzetpolitikai érdekek érvényesülését a román állam is „támogatja”: a passzivitásával, vállvonogatásával, nemtörődömségével. Mint a tavalyi Rio de Janeiró-i olimpiai (le)szereplés is bizonyította, a romániai tömeg- és versenysport mélyponton van az utánpótlás-nevelés elhanyagolása miatt, így igazán szerencsésnek mondhatók azok a szülők és gyerekek, akik a magyar alapítású sportiskolák által „lefedett” településeken vagy azok közelében élnek. Szurkolunk, hogy az akadémiák keze, lába, ütője minél messzebb elérjen Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!