Egy intim perceit töltő fiatal párral népszerűsíti kezdeményezését legújabb videójában az Igen, tessék! mozgalom.
2014. április 23., 20:002014. április 23., 20:00
Az anyanyelvű kiszolgálást Erdély-szerte bátorító civil szervezet kisfilmjében egy fiatal lány és egy srác – mellesleg marosvásárhelyi és kolozsvári színművészek – mutatják be, mire használható a beszéden kívül a nyelv, többek között szenvedélyes csókolózással buzdítva a személyi jövedelemadó két százalékának felajánlására.
Bár a mostani akció elsősorban a mozgalom anyagi haszonszerzését szolgálja, eredetiségénél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy főleg a fiatal nemzedék figyelmét felhívja az anyanyelvhasználat fontosságára.
Amiről nem lehet eleget és elégszer beszélni, hiszen kisebbségi létformája okán az erdélyi magyarság többszörösen is veszélyeztetett e tekintetben: nyelvhasználatában a köz- és a magánszférában egyaránt korlátozzák, az asszimiláció, a nyelvi igénytelenség folytán pedig vagy nem tanul meg helyesen írni-olvasni magyarul, vagy azt is elfelejti, amit tudott.
És nemcsak a közemberrel van ám baj! Egyik EP-képviselőjelöltünk videoklipek helyett „videóklippekről” beszél, és arra buzdítaná a fiatalokat, hogy „higgyenek saját maguknak”, holott persze azt akarta mondani, hogy magukban higgyenek.
Erdélyi Magyar Televíziónk egyik műsorának állandó, közíróként bemutatott meghívottja – főállásban színházigazgató – a minap amiatt gúnyolódott, hogy egy másik civil szervezet magyar dalokat kér a marosvásárhelyi korcsolyapálya vendégei számára.
Szerinte nem ott kezdődik a nyelvi jogok érvényesülése, ha választott önkormányzati képviselőink anyanyelvükön szólalnak fel a tanácsüléseken, inkább a pályaudvarok tudakozójánál kellene megkövetelni az idegennyelv-tudást.
Amiben igaza van, viszont a kettő nem zárja ki egymást. Éppen a színidirektorunk a példa arra, hogy mindenütt frontot kell nyitni az anyanyelvhasználatért vívott küzdelemben, hogy ne küldjön üdvözletet az általa vezetett intézmény nevében három szarvashibával tűzdelt szöveggel: „Áldot Húsvéti Ünnepeket kíván a Marosvásárhely Nemeti Színház!”. Na ugye, milyen fontos, hogy használjuk a nyelvünket? De nemcsak csókolózásra...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!