2011. április 06., 09:432011. április 06., 09:43
Talán nem tévedés megállapítani, sok román politikusnak azért nem tetszik a roma népnév, mert túlságosan hasonlít a románhoz. Kínosnak érzik, hogy vannak, akik a nyugat-európai nagyvárosokat ellepő kéregetésből, lopásból élő félnomád népességgel azonosítják a románokat. A fogalomtársítást pedig mind a népcsoport neve, mind a nomádok többségének a román állampolgársága megerősíti. Az efféle érzékenységet talán úgy lehet megérteni, ha azzal játszanánk el gondolatban, hogy mi lenne, ha a romák egyszerre csak hungáknak vagy magyaknak kezdenék nevezni magukat. Lehet, a magyarok között is akadna, aki szükségét érezné a terminológia törvény általi rögzítésének.
Elviekben azonban az efféle érzékenységek teljesen mellékesek. A népeket ugyanis nem lehet olyan csecsemőknek tekinteni, akik nem rendelkeznek öntudattal, amikor a keresztvíz alá tartják őket. A népeknek igenis van beleszólásuk abba, hogy minek nevezzék őket. Maguk alakíthatják a róluk kialakult képet.
Ennek megértéséhez elég a románokra gondolnunk. Ők a romákhoz hasonló alapon érezték úgy, hogy sértő, ha oláhoknak tekintik őket. Hiába volt ez a népnév teljesen elfogadott a történelem megannyi évszázada során, ha a románok románnak vallják magukat, akkor nekünk is illik így tekintenünk rájuk. Erősen sértő lenne, ha például a magyar parlament arról akarna törvényt alkotni, hogy hivatalosan maradjanak csak oláhok.
És így van ez a tót megnevezést valami ok folytán elutasító szlovákokkal, a rácot elutasító szerbekkel. Igenis, a népeknek jogukban áll megmondani, hogy miként nevezzék őket. Megmondani a vezetőik, a képviselőik, a szószólóik által. És a szószólók álláspontját az sem írja fölül, hogy adott esetben a nagyborosnyói Gerebenes család tagjait nem zavarja, ha cigánynak nevezik őket. Az öntudat ébredése nem megy végbe egyik napról a másikra egy-egy nép valamennyi tagjánál.
Aki nem az öndefiníció alapján közelít a kérdéshez, az ne csodálkozzék, ha hivatalos iratokban is bozgornak kezdik nevezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!