2009. november 19., 11:152009. november 19., 11:15
Az időpont kézenfekvő: december elsején lesz kereken 91 éve, hogy Kolozsváron megalakult a székely hadosztály. Természetesen a teljes nevén Az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalj Székely Szakasza nem provokációnak szánja a rendezvényt, csendesen akar emlékezni – éppen azon a napon, amikor az ember legszívesebben ki se menne a piros-sárga-kék fénykavalkádban úszó utcákra.
A Székely Szakasz nyilván úgy gondolja, kolozsvári megmozdulása semmilyen formában nem fog kihatni például azon igénylista fogadtatására sem, amelyet az RMDSZ önkormányzati frakciója nyújtott be Sorin Apostu polgármesternek, a magyarság városalkotó, kultúrateremtő tényezőként való elismerését követelve, és amely kibővítéséről az EMNT-vel is tárgyaltak a kezdeményezők. A Mátyás-szobor előtti balhé nem garantált, hiszen a Székely Szakasz szóvivője szerint mindössze tucatnyian vesznek majd részt a polgármesteri hivatal által nem engedélyezett rendezvényen, azaz a karhatalmi erőknek minden bizonnyal könnyű dolguk lesz.
A megmozdulás következményei azonban előre láthatóak: nagyjából ugyanúgy fognak neki örülni a kolozsvári román döntéshozók, mint ahogyan a székelyek „tapsolnak” majd a másik forró helyszínen, a szélsőséges, magyargyűlölő megnyilvánulásairól már tíz éve ismert Új Jobboldal december elsejei sepsiszentgyörgyi felvonulásának. Ha az egyébként érdekes módon már tíz éve nyugodtan gyalázkodó Új Jobboldal azt hiszi, újabb székelyföldi megmozdulásával valóban elhiteti a magyarokkal, hogy „a Székelyföld román föld”, és azt hiszi, hogy ezt az újabb provokációt olcsón megússza, hát nagyon remélem, hogy téved. De ha a Székely Szakasz azt hiszi, kolozsvári magamutogatásával valóban az erdélyi magyar közösség javát szolgálja, akkor én már nem is tudom, mit higgyek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok