Mit állít a pártsajtó?

Kezdjük a sort a Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élettel, amelynek felelős szerkesztője a múlt heti lapszámban azért háborodott fel és fricskázta meg a Krónikát, mert az RMDSZ Communitas Alapítványa idén egyetlen banit sem juttatott a hetilapnak. Több más sajtótermékkel együtt azonban támogatta lapunkat, amiből a Polgári Élet-es kolléga – nem mellesleg, a Krónika egykori munkatársa – arra következtet: „az RMDSZ ezzel hálálja meg, hogy a Krónika talán visszafogta kissé az ellenzékiséget”. Nem tudom, melyik Krónikát olvasva silabizálta ki ezt az „átalakulást”, az általunk szerkesztettből biztosan nem tehette. Mindjárt egyértelmű azonban, miféle ellenzékiség fáj igazán a Polgári Életnek, amikor ugyanabban a lapszámban egy másik cikk meg nyilvánvaló csúsztatásnak nevezi a Krónika egyik korábbi anyagában leírtakat, miszerint a Magyar Polgári Párt elnökségének tiltása ellenére az alakulat számos helyi és megyei szervezete bizony alaposan kiveszi a részét az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Nos, ne kerülgessük: az MPP szócsöveként a nevezett hetilap munkatársainak – és elsősorban persze munkaadóinak – csőrét az piszkálja, hogy a Krónika cikkezni mert a pártban uralkodó ellentétekről, és amikor rászolgált, kritikával illette az alakulat vezetőségét is. Ez hát a mi „bűnünk” a Polgári Élet szerint, amit pártfüggetlen sajtóorgánumként mi büszkén fel is vállalunk, nem úgy, mint az MPP központi pártirodájából irányított hetilap – amely ennek ellenére is megérdemelné az adófizetők pénzét kezelő Communitas támogatását. (Különben nem árt, ha a Polgári Élet felelős szerkesztője is tudja: a médiapályázatok elbírálásában egy ideje már a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete az illetékes.)

És most ugorjunk Bukarestbe. Az Új Magyar Szó szintén a napokban jelentette be hivatalosan, hogy Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonából egy nagyváradi alapítvány „közösségi” tulajdonába került át az országos napilap. A politikus „önzetlen” médiamecénási érdemeinek méltatásán túlmenően laptársunk megbízott főszerkesztője bejelentette: a tulajdonosváltással megkérdőjelezhetetlenné vált a szerkesztőség önállósága és szerkesztői függetlensége, tehát immár semmi akadálya az ÚMSZ mint „közösségi-közszolgálati” projekt megvalósításának. Amihez persze ezúton kívánunk sok sikert. Erős kétségeink vannak azonban a tekintetben, hogy a lap – amelynek korábbi főszerkesztőjét a tavalyi parlamenti választások előtt azért váltották le, mert interjút közölt a Markó Béla ellenében indult Kincses Előd szenátorjelölttel – megszabadult a pártcenzúrától, és nagy a gyanúnk, hogy a tulajdonosváltás valójában az eddig bújtatott finanszírozási források hivatalosítását szolgálja. Arról nem beszélve, hogy a közszolgálatiság alapfeltétele a pártatlan tájékoztatás…