Űrnemzet a román. Még a világűrt is a románok hódították meg.
2014. február 27., 20:162014. február 27., 20:16
Ezt nem én találtam ki, hanem Maria Grapini kis- és középvállalkozásokért felelős román tárca nélküli miniszter, aki egy televíziós interjú során arról beszélt, hogy az országot a kultúrán, illetve az olyan személyiségeken keresztül lehet népszerűsíteni, akik bármilyen téren jelentős, világra szóló teljesítményt nyújtottak. „Például a mienk az első ember, aki űrrepülést hajtott végre\" – hozta fel a példát a miniszter.
Gondolom, azóta az orosz űrrepülési hivatal, a Roszkozmosz személyzetének jelentős hányada bújja vad elszántsággal a Moszkvától nyugatra fekvő, festői kis falu, Klusino anyakönyvi hivatalának archívumát, hogy kiderítsék: valóban lehetséges-e, hogy Jurij Alekszejevics Gagarin valamely távoli őse román volt. Persze minden bizonnyal nem az történt, hogy Grapini megdönthetetlen bizonyítékokhoz jutott arra nézvést, miszerint Gagarin igazából román volt, és azért utazott a világűrbe, hogy a Tejutat és néhány közeli galaxist Nagy-Románia elidegeníthetetlen részévé nyilvánítson azon az alapon, hogy ezelőtt kétezer évvel már az Alfa Centauri csillagrendszerben is dákok éltek, és jófajta borokat készítettek ott.
Egyszerűen csak arról lehet szó, hogy azt hitte: ha valaha román űrhajós járt a kozmoszban, akkor azt csak elsőként tehette. Márpedig Dumitru Prunariu személyében valóban utazott már román is az űrbe, csakhogy nem úttörőként, hanem a mi Farkas Bertalanunkhoz hasonlóan egy szovjet expedíció tagjaként az „olcsó űrt az elvtársi csatlós országok polgárainak\" program keretében. A miniszter asszony nyilatkozata szép példája annak a katyvasznak, ami a román felsőbbrendűséget hirdető történelemszemlélet és a tudatlanság szerencsés találkozása nyomán alakult ki számos román polgár fejében.
Persze mi magyarok is kellőképpen frusztráltak vagyunk, és szeretjük a mellünket döngetni, hogy számos dologban mi vagyunk az elsők, de azért aktív budapesti kormánytag szájából még nem hallottam olyasmit, hogy például Jézus is a Szíriuszról származó magyar nemzet egyik jeles képviselője volt. De hát senki sem tökéletes, Grapini miniszter asszony most megint szegényebb lesz egy illúzióval.
Azért remélem, kiheveri a sokkot, amit az okoz majd, amikor megtudja, hogy például a piramisokat sem a románok építették, és Amerika felfedezése sem román megvalósítás, hanem egy olaszhoz kötődik. Igaz, az legalább rokon nemzet.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!