Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani – hangzik a bonmot, ami most tökéletesen jellemzi azt a helyzetet, amibe a bukaresti parlament alsóháza került.
2013. december 12., 22:582013. december 12., 22:58
A képviselőház váratlanul, soron kívül szavazta meg a Büntető Törvénykönyv módosítását, ami kiiktatja – többek között - a parlamenti képviselőket, a szenátorokat, valamint az államfőt a közalkalmazottak sorából, és amelynek nyomán az sem egyértelműen kizárható, hogy a honatyák valamilyen formában kikerülnek a korrupcióellenes hatóságok joghatósága alól.
Az egészben az a legmeglepőbb, hogy a politikum képviselői meglepődtek a Btk.-módosítás nyomán született heves nyugati bírálatokon. Sokadszor írjuk le: a román kormányoldal a mai napig sem mosta le magáról azt, hogy a jogállamiság alapjai ellen intézett támadást, amikor tavaly nyáron az államfő leváltása érdekében uralma alá hajtotta az állami intézményeket, és megpróbált nyomást gyakorolni az alkotmánybíróságra. Az Európai Bizottság és a nyugati kancelláriák azóta is árgus szemekkel figyelik, mi történik Romániában, és ha csak a legcsekélyebb jelét is látják annak, hogy a politikum megpróbál beavatkozni az igazságszolgáltatás működésébe, azonnal szót emelnek ellene. Főleg annak fényében érthetetlen ez a döntés, hogy az igazságügy helyzetét – hiába nem szerepelt az előzetes feltételek között – az uniós tagállamok zöme a schengeni csatlakozás feltételének tekinti, márpedig a januárban esedékes igazságügyi országjelentés szempontjából a Btk. mostani módosítása olyan, mintha valaki úgy próbálná eloltani az égő házát, hogy benzinnel locsolja azt.
A honatyák egy része – a köpönyegét a bírálatok miatt hirtelen megfordító PNL-n kívül - a jelek szerint továbbra sem érti: nem az a lényeg, hogy közalkalmazottnak minősülnek-e vagy sem, hanem az, hogy felelősségre vonhatóak legyenek, ha bűncselekmény gyanúja merül fel az esetükben. Mostani eljárásuk azonban, az, hogy a homályos következményekkel járó Btk.-módosítást fű alatt, minden előzetes kontrollt kiiktatva szavazták meg, valamint az, hogy a PNL és a kormányfő máris beijedt a következményektől, épp azt sugallja, hogy döntésük nem csupán nem tűnik becsületesnek, hanem valóban nem is volt az.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!