2013. március 29., 09:322013. március 29., 09:32
A Cristian Diaconescu államfői tanácsos által a jobboldal megújításának céljával létrehozott Népi Mozgalom alapítvány kapcsán egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben megfelelő érdeklődés mutatkozik iránta, előbb-utóbb párttá alakul.
Băsescu államfő nyilatkozata alapján – miszerint magukat a politikai életben eddig nem exponált személyeket várnak a mozgalomba – azt jelzi, hogy az elnök megpróbál rájátszani a polgárok tekintélyes részében a jelenlegi politikai osztály összes képviselőjével szemben meglévő ellenszenvre. Ez a húzás akár be is jöhet neki, hiszen mindenképpen hitelesebbnek tűnik egy olyan alakulat, amelyet „tiszta” arcok fémjeleznek – ugyanakkor e hitelességet jelentősen beárnyékolja, hogy a mozgalom mentora épp ő, aki az elmúlt évtizedben a romániai politikai történések egyik legfőbb alakítója volt, és emlékezetes, hogy céljai megvalósítása érdekében gyakorta kezelte rugalmasan az alkotmány előírásait.
A PDL jövője a pártot eddig hátán cipelő Băsescu búcsúja után bizonytalan . Akár a liberálisokkal való szorosabb szövetség is elképzelhető, hiszen annak idején épp a PDL szorgalmazta ezt – igaz, PDL-s irányítással valósította volna meg.
A mostani események tétje az, lesz-e ellenpólusa a jelenlegi, a jogállamiságot fölösleges nyűgnek tekintő, a magyarellenesség szításától sem visszariadó kormányoldalnak. (Amely esetében – legalábbis Ponta kormányfőt tekintve – valószínűleg nem is zsigeri magyarellenességről van szó, hanem sokkal rosszabbról: cinikus, politikai érdekből gerjesztett nemzetiségi feszültségkeltésről.)
Nagyon furcsán hangzik, hogy a szociálliberálisokkal szemben pont az alkotmányt mindig kreatívan értelmező Băsescu lehet a jogállamiság őre. Jelen állás szerint azonban – sajnos – az amúgy FSN-s gyökerekkel rendelkező államfőn kívül továbbra sincs karizmatikusabb, hitelesebb figura, aki a PNL balra tolódása után képes lenne életet lehelni a román jobboldalba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok