A Victor Ponta vezette román kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy úgy tűnjön: teljesen képtelen higgadtan és értelmesen viszonyulni a magyar ügyekhez.
2013. július 25., 19:342013. július 25., 19:34
2013. július 25., 19:352013. július 25., 19:35
Ahogy az év elején a székelyzászló-ügyben is modortalan hangnemben nyilvánult meg a román külügy, most a Tusványoson fölmerült témák, elsősorban a tervezett romániai közigazgatási reform kapcsán adott ki otromba hangvételű közleményt. A dokumentum ismét a belügyekbe való beavatkozással vádolja meg a magyar felet, és – a számos román, ráadásul kormánypárti meghívott ellenére – a budapesti kormány magyar nemzetpolitikát népszerűsítő kihelyezett ülésének titulálja a rendezvényt, felidézve azokat az időket, amikor a ceausescui nacionál-kommunista hatalom Románia belügyének tekintette a magyar közösség asszimilálását és elüldözését célzó állami terrort.
A bukaresti illetékeseket láthatóan irritálja, hogy az európai közvélemény számára is téma a szociáldemokraták által erőltetett, minden józan megfontolást figyelmen kívül hagyó régiósítási terv. Márpedig egy európai uniós országban, szuverenitás ide vagy oda, nem lehet kizárólagos belügy egy olyan közigazgatási átalakítás, amelynek az egyik legfőbb szempontja – már a saját helyi kiskirályok még nagyobb hatalomhoz juttatása mellett – az, hogy a magyarok által sűrűn lakott megyéket különböző régiókba sorolja, csökkentve ezzel a magyar közösség súlyát, és előmozdítandó az asszimilációt.
A faragatlan hangvételű közlemény ismét csak a kormány pótcselekvéseinek egyike, amellyel az etnikai konfliktusokat akarja előtérbe helyezni – legalább addig sem a börtönbüntetésre ítélt miniszterekről és a kudarcos privatizációról van szó. Viszont jelzi, hogy Tusványos fontos tényezővé nőtte ki magát, amelyre odafigyelnek, valamint azt is, hogy a történelmi és kulturális szempontokat is figyelmen kívül hagyó régiósítási terv, valamint a kisebbségi jogkövetelések kapcsán a magyar közösség jó úton jár. A témákról a lehető legszélesebb, nemzetközi nyilvánosság előtt, folyamatosan beszélni kell, hogy a világ közvéleménye megismerje a valós romániai helyzetet, fölemelhesse a szavát a román kormány sanda szándékú tervei ellen, és akár nyomást is gyakorolhasson a kabinetre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!