2008. december 09., 09:102008. december 09., 09:10
Kijelentését persze sokan és sokszor idézték a kampány során, érdekes módon, legtöbben reménykedve. Méretes választási plakátjain is saját fejére mutat ujjával az illető, igaz, szlogennek nem az önfőbelövést, hanem az Erdély az ész mondatot választotta. Sajnos, szlogenjére viselkedésével alaposan rácáfolt a kampány során, viszont állandó beszédtémát szolgáltatott a sajtósoknak. A tévés kollégák kedélyesen találgatták, melyikük stúdióját választja majd, míg az egyik rádiós kollegina kifejtette: az illető szavahihetőségét ismerve, maximum vízipisztolyt várhatunk az akció során. Tény, ami tény, a hangzatos kijelentések, őrült megnyilvánulások gondoskodtak arról, hogy sokak vérnyomását szinten tartsák. Az amúgy nem túl vonzó külsejű férfiember egyik-másik megnyilvánulása azt is érthetővé tette, hogy a kampány kellős közepén miért is igazolt át pártjának nőszervezete testületileg egy másik párthoz… Aztán jött a vasárnap, mikor is a választók nem tülekedtek megmenteni politikai kalandorunk életét, ketten ugyanis alaposan leelőzték, harmadik helyre került választókerületében. A romániai egyéni választókerületes rendszer sajátosságainak köszönhetően azonban ezzel együtt sikerült bejutnia a parlamentbe. Hogy az illető mennyi jót vagy rosszat hoz majd választókerületének, később kiderül, ám egy biztos: jelenlétének köszönhetően valószínűleg kevesebben alszanak majd a parlamentben. Ha az illető politikus legalább ezt az egy mondatát komolyan gondolta volna, az eredmények kézhez kapásakor a tettek mezejére lép, és lő. Ennek köszönhetően lenne legalább egy hiteles politikus, akit példaként állíthatnának a jövő nemzedék elé, hogy lám, így kell ezt csinálni. Még akkor is, ha képviselőnk ez esetben nem élő, hanem halott példává válhatott volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok