JEGYZET – Örömmel vettem tudomásul, hogy végre minden tökéletesen működik a hazai tanügyben, csak még egyetlen kis megoldanivaló akad: legyen-e szexuális nevelés az iskolákban, vagy sem.
2015. november 22., 19:322015. november 22., 19:32
2015. november 22., 19:332015. november 22., 19:33
És miért is ne lehetne gyorsan dönteni, utóvégre mindenkit egyformán érint: miután valaki megszületett, előbb-utóbb szembesül a kérdéssel, „újratermeli-e” önmagát, avagy sem. Csak ha jobban a dolgok mélyére nézünk, rögtön kiderül, nem is ennyire egyszerű a kérdés. Nem az újratermelés, mert az mindenütt ugyanúgy működik, hanem a róla vallott nézetek különböznek egymástól.
Vannak a világnak olyan részei, ahol már kétszáz és valahány éve azt gondolják, hogy minden feltett kérdést nemcsak meg lehet, de meg is kell válaszolnia annak, akihez épp azért fordulnak a kevesebbet tudók, mert feltételezik róla a több tudást. A világ más részein viszont még mindig makacsul tartják magukat a tabuk, mindenekelőtt a nemiséggel kapcsolatos ismeretek. És ezért is lesz a szexualitásból valami nagy furcsaság, amit minél inkább elhallgat a család vagy iskola, a hormonális forradalom küszöbén álló gyermek annál inkább tudni szeretné, hányadán is állunk. Ha pedig a felnőttek elsumákolják az egyenes és egyszerű választ, elkezdenek egymás közt tanakodni, ilyen-olyan, gonosztól való weboldalakat nézegetni és így tovább.
Hallottam, hogy a sajnálatos klubtragédiára örömmel csapott le az ortodox hittanoktatói kar, és olyan feladatokat adtak, hogy írják meg a diákok, miként viselkedett volna a Szűzanya egy ilyen helyen és helyzetben. Istenem, micsoda pihent ötletek! Legközelebb az fog valakinek felötleni, hogy a szűznemzést gyakoroltassa vallásórán?!
Tény, hogy az ortodox egyház határozottan elutasítja az iskolai szexuális nevelést. Ésszel felfogható érveik nincsenek, a hebegés-habogás pedig mit sem ér. Persze a sötétbe borított agyú emberek könnyebben manipulálhatók, sokkal több bugyutaságot elhisznek, de „szellemi vezetőiket” nem ártana a nagy nyilvánosság előtt kötelezni a logikus magyarázatra. Bármiféle hókuszpókuszt mellőzve!
Nem lesz belőle semmi, de legalább azt nem volna szabad hagynia a többi tanárnak, hogy egy-egy ilyen középkori maradvány a világ legtermészetesebb dolgainak az őszinte magyarázatát az iskola megszeplősítésének tartson!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!