Ha a kormány nem gondolja meg az utolsó ötven méteren magát, az üzemanyagok literenkénti hétcentes jövedéki adója miatt Romániában lehet az egyik legdrágább a benzin és a gázolaj európai uniós viszonylatban, miközben az átlagbérek tekintetében mi vagyunk a sereghajtók.
2014. március 30., 19:222014. március 30., 19:22
Ott van például Luxemburg, ahol kilencszer többet keresnek átlagosan a polgárok, mint mi, miközben ha negyven banival drágul az üzemanyag, akkor ott is olcsóbb lesz tankolni, mint nálunk. S ahogy azt már megszokhattuk, az üzemanyag áremelése drágulási lavinát indít el – hiába mondják most azt egyes vállalkozók, hogy benyelik az extra kiadást, sokáig nem fogják tudni tartani az árakat.
Hogy pontosan miért van szükség az adóemelésre, nem teljesen egyértelmű: a pénzügyminiszter szerint enélkül nem lenne pénz a nyugdíjakra és a fizetésekre, a kormányfő autópályákat építene az így befolyó összegből. Annyi viszont bizonyos, az új illeték nélkül a kormány nem tudná tartani a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásban rögzített hiánycélt, ezért tűzön-vízen át kész hatályba léptetni az intézkedést, újfent a lakosságra hárítva a rossz gazdálkodás miatt kieső összegek pótlását.
Az ugyanakkor már biztosra vehető, hogy keddtől többet fizetünk a földgázért és a villanyáramért is: a gáz esetében az országra rákényszerített árliberalizáció miatt nő az ár, a villanyáramot pedig a kormány drágítja azáltal, hogy megnövelte a termelők zöldbizonylat-vásárlási kötelezettségét.
Rezsinövelésnek vagyunk tehát tanúi Európa egyik legszegényebb országában, miközben Magyarország után immár Nagy-Britanniában is éppen ennek az ellenkezőjének lehetünk szemtanúi. Úgy tűnik, Pontáékat már az sem érdekli, hogy éppen kampány van, és intézkedéseik miatt voksokat veszíthetnek. Őket csak a megfelelési kényszer hajtja – azt teszik, amit az EU és az IMF elvár. Pedig ha jól belegondolunk, lehetne nemet is mondani, vagy legalább halasztást kérni, ameddig a lakosság bére is utoléri az uniós átlagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!