Balogh Levente

Balogh Levente

Második hely kiadó, Simion a befutó?

2024. november 22., 12:002024. november 22., 12:00

2024. november 23., 00:312024. november 23., 00:31

Bár a precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés, mégis csodálkoznánk, ha a voksolás nem arról szólna a továbbiakban is, hogy ki lesz a második helyezett mögötte a vasárnapi választás után.

Egyáltalán nem kizárt, hogy a leleplező írás minimális mértékű lemorzsolódást eredményez Ciolacu szavazótáborából, de azért az is köztudott, hogy az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a legfegyelmezettebb szavazótáborral, vagyis akik eddig rá akartak szavazni, azoknak az elsöprő többsége nem fog az utolsó pillanatban „átállni”. (Bár az is tény, hogy azért Ciolacuban nem bíznak annyira, mint a PSD-ben, hiszen a személyes támogatottsága alacsonyabb, mint a pártjáé, viszont aki most azt mondja, hogy rá fog szavazni, az már igencsak a „keménymaghoz” tartozik).

Aki viszont emiatt hagyja ott Ciolacut, az aligha valamely jobbközép vagy progresszív jelöltet támogatja majd, már ha egyáltalán elmegy még szavazni. Hanem vélhetően George Simiont,

akinek a pártja a többi esélyesnek mondott jelöltével ellentétben eddig még nem kapott lehetőséget arra, hogy kormányon járassa le magát, és aki jobban meg tudja szólítani a tömegeket.

A PSD-től amúgy sem volt idegen soha a vaskosabb, sovinizmusba hajló nacionalizmus, ha a felmérések szerint éppen arra volt igény, így aztán egyáltalán nem inkompatibilisak – főleg úgy, hogy maga Ciolacu igyekezett tisztára mosni Simiont az orosz kémvádak alól, amikor azt mondta: az Ukrajnától kapott információkból nem derül ki, hogy Simion az orosz hírszerzés embere lenne.

Mindazonáltal – ahogy már fentebb is említettük –

a mostani első forduló igazi nagy kérdése az, hogy ki lesz a második helyezett a PSD elnöke mögött.

Mint ismeretes, a felmérések egy része eleve Simiont kiáltja ki biztos befutónak Ciolacu mögött. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a bizonyos politikai vagy üzleti körökhöz közel álló intézetek ezzel az eredménnyel csak manipulálni akarnak, hogy ezzel mozgósítsák a Simiontól viszolygó választópolgárokat, és az AUR-vezér sokkal rosszabbul áll majd hétfő reggel, amikor már napvilágra kerülnek az első eredmények. Ám annyi biztos, hogy számolni kell vele, főleg annak nyomán, hogy az ugyanazon szavazótáborra hajtó másik szélsőséges politikust, Diana Șoșoacát az alkotmánybíróság igencsak vitatható döntéssel kizárta a jelöltek sorából.

Akármi is lesz, Simion azért mindenképpen jól jön ki a megmérettetésből, hiszen az első számú mumus szerepe is hálás egy ilyen kaliberű versenyben, különösen akkor, ha egy olyan mumusról van szó, aki a választópolgárok nagyjából egyötödének a támogatását tudhatja maga mögött.

És ha nem is jut be a második körbe, a mostani szereplést ugródeszkaként használhatja a jövőbeli választások előtt, miután ellenfele, a regnáló miniszterelnök megtette neki azt a szívességet, hogy leszerelte az őt lejáratni próbáló kémvádakat.

A második helyre szintén esélyesnek kikiáltott jelöltek közül Mircea Geoană volt helyettes NATO-főtitkár az iskolapéldája lehetne annak, hogyan rontsunk el katasztrofálisan egy ígéretesen induló elnökjelöltséget. Mivel hosszasan kivárt, és az utolsó utáni pillanatig lebegtette, egyáltalán elindul-e a megmérettetésen, a belé vetett kezdeti bizalom és a választói lelkesedés elpárolgott, így már kétséges, hogy egyáltalán a második hely összejöhet – mindez pedig nem árulkodik sziklaszilárd államférfiúi kvalitásokról.

Elena Lasconi USR-elnök akár még hiteles jelöltnek is nevezhető lenne, azonban érthetetlen, miért nem próbálja pótolni a külpolitika terén meglévő hiányosságait – főleg azután, hogy ellenfelei és a sajtó is többször szembesítette velük.

Ez a hiányosság és a mulasztás kétségessé teszi az alkalmasságát – főleg annak fényében, hogy hivatalosan az államfő határozza meg a külpolitikai irányvonalat, és képviseli az országot a nemzetközi színtéren.

Bár nem hogy a második, de még az ötödik hely elcsípésére sem igen van esélye, azért a hagyományokat folytatva magyar jelölt is indul: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök természetesen nem a Cotroceni-palotát célozza meg, hiszen arra Romániában magyar embernek még akkor sem igen van sansza, ha Klaus Iohannishoz hasonlóan román nemzetiségűnek vallja magát. Ehelyett az RMDSZ választási esélyeit próbálja növelni.

Az állandó szerepléssel és a kampányidőszakban biztosított műsoridő kihasználásával próbálja mozgósítani a magyar választókat az egy héttel később esedékes parlamenti választásra, országos szinten pedig megmutatni, hogy az RMDSZ még mindig létezik, és a megfelelő ellenszolgáltatás fejében a második fordulóban legalább négy százaléknyi szavazattal tud „kedveskedni” a második fordulóba jutott jelöltek közül annak, aki csábítóbb ajánlatot tesz.

Más kérdés, hogy az már az elmúlt években bebizonyosodott: attól, hogy az RMDSZ felajánlja a szavazatait, a magyar közösség még nem feltétlenül fogja oda is adni őket – főleg akkor, ha valamely baloldali jelöltről van szó. Az is igaz viszont, hogy Klaus Iohannis (le)szereplése vélhetően a román jobboldalból is kellő mértékben kiábrándította a magyarokat.

A verseny izgalomfaktorához amúgy az is nagyban hozzájárul, hogy a két legnagyobb pártnak rég nem volt ennyire unalmas jelöltje. Marcel Ciolacu első helye a PSD-nek, illetve a párt már említett, fegyelmezett kemény magjának köszönhető, nem a saját karizmájának, Nicolae Ciucă kapcsán pedig még ez sem mondható el.

Ezért is folyamodott a PNL ahhoz a kétségbeesett és egyben nevetséges fogáshoz, hogy úgy szapulja Ciolacut és a PSD-t, mintha ellenzékben lenne – miközben koalícióban kormányoz a szociáldemokratákkal.

A liberálisok számára az sem kedvező, hogy a jobbközép oldal igencsak fragmentálódott, nem véletlen, hogy Ilie Bolojan, a PNL megváltónak kikiáltott politikusa a napokban az erők egyesítésére – értsd: a nem PNL-es jelöltek visszalépésére – szólított fel.

A többi jelölt kapcsán sem igazán tűnik úgy, hogy rendelkezne olyan koherens, határozott, az ország polgárainak érdekeit messzemenőkig előtérbe helyező politikai és gazdasági vízióval, amely kellőképpen realista és hiteles, érdemi, proaktív szerepvállalást – például a régió országaival való, szorosabb együttműködést – szorgalmaz az EU-n belül a közös érdekek mentén, és amelynek megvalósítását határozottan képesek lennének képviselni. Simion fantazmagóriái végképp nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Igaz, ez eddig sem feltétlenül volt elvárás.

A jelentős ráfordítással felépített és népszerűsített Klaus Iohannisról is elég hamar kiderült, hogy valójában semmilyen valós tartalom nincs az imázs mögött, aztán az elmúlt tíz évben valahogy mégis elvegetált Románia a „vezetése” alatt.

Ha a következő tíz évre sincsenek ennél nagyobb ambíciók, akkor tulajdonképpen csak a szokásos ügymenet folytatódik.

Aztán majd kiderül, hogy a várható gazdasági és geopolitikai kihívások közepette ez mire lesz elég.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

RMDSZ, Orbán, Dan, magyar–magyar és magyar–román kapcsolatok

A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nicușor Dan, a csalódás, avagy miért nem értik a románok a magyarokat

Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna az EU-ban: kinek és miért lenne jó?

Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.

Balogh Levente

Balogh Levente

Moldova: csatát nyert a Nyugat

A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Burduja, Dan Tanasă leglelkesebb követője

Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin bekóstolta a NATO-t

Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.

Makkay József

Makkay József

Bolojan reformcunamija: ígéret vagy illúzió?

Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.